A cseresznyefa két szomszédos ágán
úgy hintázott, mint égből szállt csoda.
Kis igénytelen, szürke fonalvázán
felszikrázott a reggel gyöngysora.
A kövér pók egy levél mögül nézte,
s tán önelégült gőggel nevetett…
Amint mi sokszor, ő sem vette észre,
hogy nem adott mást, csak a keretet.
Hozzászólások