Művészi alázat és igényesség
„A művész dolga, hogy elgondolkodtassa
a tárlatlátogatót, és csodálatot ébresszen benne.”
(Imolay)
Hetedik alkalommal nyílt meg a kétévenként megrendezésre kerülő Mohácsi Képző- és Iparművészeti Szalon kiállítása. Ez a hét alkalom még nem olyan sok, hogy messzemenő tanulságokat és következtetéseket vonjunk le, s a jövőre nézve utakat jelöljünk ki, de ahhoz éppen elegendő, hogy elmondjuk: milyen hatással van ez a rendezvény a város és a térség életére. Érezhetően megnőtt az itt lakók kulturális érdeklődése, igényessége, s a különböző képzőművészeti kiállításokon való rendszeres részvételükön túl a zenei és irodalmi rendezvények iránti nyitottságuk is.
Sas Zsuzsa: Párban
A Szalon rendezői már a kezdetekben azt tűzték ki célul, hogy a városban és a kistérségben élő és alkotó művészek s az innen elszármazottak – hivatásosak és amatőrök – kétévenként megmutassák munkásságuk révén önmagukat, a látogatók elé tárják, hogy az utóbbi években mi foglalkoztatja őket a művészet világában, és jelt adjanak arról, hogy mindez mi módon válik láthatóvá, kézzelfoghatóvá egy-egy alkotásukban. Az elmúlt évek kiállításain a látogatók megtapasztalhatták, hogy az alkotók mindegyike vallott a művészet iránti alázatáról és nagyfokú igényességéről.
A Szalon kiállításán mindig találkozhatunk olyan alkotókkal, akik a kezdetektől jelen vannak, és szinte minden alkalommal felfedezhetünk új arcokat is – fiatal vagy eddig nem ismert tehetségeket –, esetleg új technikai megoldásokat, vagy megláthatjuk jól ismert kiállítók megszokott technikájuktól eltérő útkereséseit. Ez a tény biztosítja, hogy folyamatosan megújul a kiállítók névsora, és a tárlatlátogatók újra és újra felfedezhetik, hogy környezetükben hány olyan személy él és dolgozik, akinek a művészi alkotás élete örömet jelentő része. A rendezők lehetőséget nyújtanak arra, hogy szakértő zsűri értékelje és rangsorolja a beadott munkákat, s emellett a tárlatlátogató közönség is szavazhat.
Bőhm Gergely: Bartók jubileum
A 2006-ban (november 17-től december 17-ig) megrendezett VII. nagy közös kiállításra 32 alkotó 122 alkotást (festményt, grafikát, szobrot és kerámiát) küldött be. A négytagú zsűri – művészettörténész, festő- és grafikus-, keramikus-, szobrászművész – 28 alkotó 71 művét ítélte kiállításra érettnek. Az alkotók zöme amatőr, akik valamilyen más hétköznapi elfoglaltságuk mellett kedvtelésből önmaguk, családjuk, barátaik és ismerőseik örömére készítik festményeiket, grafikáikat és egyéb alkotásaikat.
A zsűri döntése alapján a fődíjat Bőhm Gergely nyerte el – Bartók jubileumára készített – plakátjaival. A város és a kultúrát szerető szponzorok jóvoltából még 9 alkotó – Balázs Balázs, Csanda József, Kedves János, Oláh János, Pecsuvácz Antalné, Szabó László István, Szigeti Szabó János, Szőke Péter és Tatai Tibor – munkáit
Szigeti Szabó János: Tisztelgés Gustav Klimtnek
díjazhatták a művek ítészei. A közönségdíjat – egyenlő arányú szavazatok alapján – Sas Zsuzsa érdemelte ki – tűzzománcaival és Szigeti Szabó János – festményeivel. Így ők mindketten önálló kiállításon mutathatják be munkásságuk számos eddig nyilvánosan nem látható darabját – akárcsak a fődíjas.
A Szalonon bemutatott művekről és az alkotókról – Köveskuti Péter szerkesztésében – most is igényes kivitelű katalógus készült, melyben helyet kapott minden kiállító egy-egy műve. A kiállítás rendezése dicséretes igényességről és jó szakmai ismeretekről tanúskodott.
A 2006. évi Szalon kiállításán az alkotók – műveikkel – beteljesítették mindazt, amit a mottó megfogalmaz, s így valamennyien részesei lettünk az alkotói csodának.
Hozzászólások