Hazai tájak – hazai emberek címmel rendezett kiállításon mutatkozott be Mohácson a Filmszínház nagy kiállítótermében Repity Aranka (akiről már korábban szóltunk lapunk hasábjain). A kiállításon mintegy félszáz olaj, akvarell, kréta- és ceruzarajzot láthattak az érdeklődők.
Kolbach Ferenc tanár úr neve nemcsak a mohácsi Kisfaludy Gimnázium volt diákjai és szülei körében cseng ismerősen, hanem a térség és az országos német kisebbség körében is. Évtizedeken átnyúló oktató-nevelő munkája mellett a felsorolhatatlan számú, közösségért végzett munkájával is beírta nevét mindazok tudatába, akik valamilyen kapcsolatba kerültek vele mind az irodalom, a művészetek és a társadalmi kapcsolatok révén.
Télűző tavaszváró ünnepi hangulatok az egész világon, minden népnél szinte beláthatatlan idők óta vannak, élnek. Ezek némelyike a történelem folyamán nagyobb szerephez jutott, ismertebbé lett. Egy-egy régión belül az is látható, hogy az egymás mellett élő népcsoportok ünnepi szokásai miképpen térnek el, sőt az is, hogy milyen történelmi eseményekhez kapcsolódva újulnak meg újra és újra.
Az alig félévszázadot megélt Tompa Mihály a haza, a nemzet életének egyik legnehezebb korszakának volt a költője, ki a lelket, a kitartás szellemét igyekezett ébren tartani népében, költőtársaiban a Virrasztókban.
A maga idejében és halála után, több mint fél évszázadon át a legismertebb és legolvasottabb költőink közé tartozott a 195 éve született Tompa Mihály. Pályája együtt indult Arany Jánossal és Petőfi Sándorral. A nép-nemzeti hármasnak fontos, meghatározó tagja volt. Az 1840-es évektől együtt emlegették őket. Petőfi maga is olyan társnak tekintette, aki beletartozik az „isten-krisztusugyse szép triumvirátus”-ba.
Hunyadi Mátyás királlyá választásának 550. évfordulójára emlékeztünk és ezt ünnepeltük 2008-ban. Abban az évben a „Reneszánsz Év” nagyszerű rendezvényei is zajlottak az országban. Székesfehérvárnak kiemelt szerep jutott, mert ez a város öt évszázadon át a magyar király koronázások és temetkezések színhelye volt: 32 királyt és 39 királynét koronáztak itt és 15 uralkodónknak lett a végső nyughelye.
A bukovinai táj, múlt és hajdan volt népélet krónikásaként mutatkozik be Lőrincz Gergely. Istensegítsen született egyszerű parasztcsalád gyermekeként. 1941-ben, kilenc évesen került családjával együtt Magyarországra. Alapfokú tanulmányait itt kezdte meg, jó esze és rajzkészsége korán megmutatkozott, mégis kétkezi dolgozó lett. Kisgyerek kora óta szívesen rajzol, fest. Autodidakta módon 25 éves kora óta foglalkozik komolyabban festészettel. Galériákat látogatva mélyítette el képzőművészeti ismereteit.
A fametszetről, rézmetszetről való nyomtatás a nyomdászattól függetlenül jött létre, de a nyomdászat elterjedésével vált valójában társadalmilag, történetileg jelentős művészi értékteremtő lehetőséggé. Martin Schongauer (1430-1491), Albrecht Dürer (1471-1528), Lucas Cranach (1472-1553), Andrea Mantegna (1431-1506) korán felismerte e technikák jelentőségét és a bennük rejlő lehetőségeket, amint a művészettörténetből tudjuk, nagyon aktívan használták is.
A 19-20. század fordulóján vált önálló gyűjtési területté az ex libris, mint megkülönböztetett grafikai műfaj. A kezdeti mindent gyűjtő gyakorlatot rövid időn belül felváltotta a tematikus-gyűjtés kialakulása. A gazdag képi világból nagyon könnyen lehetett egyénre szabott tematikus csoportokat kialakítani. Néhányat példaként kiemelünk ebből a korszakból: régi magyar vagy nemzetközi ex librisek, címeres, vagy csak könyvtáraknak, iskoláknak készült könyvjegyek, stb. Ezek többségükben könyvekből kiáztatva kerültek a gyűjtők kezébe.
Július 1-jén lesz tíz éve, hogy Pécsett a Rácz Aladár Közösségi Házban bemutathattam Kedves János festőművész barátunk munkásságának egy szeletét. Az akkori bemutatón részletesen kitértem arra a képzőművészi útra, mely a budapesti szabadiskolai kezdetektől Kolbe Mihály irányításán át addig vezetett. A bemutatott alkotásokról akkor azt mondtam, hogy jól reprezentálják Kedves János alkotói világát. Ma, az itt bemutatott alkotások tovább erősítik bennem mindazt, amit erről az alkotói világról gondoltam, ma is gondolok és érzek.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2025 | WordPress Theme by MH Themes
