Sajtótörténeti tanulmányokat lapozgatva láthatjuk, hogy a hazai újságok és folyóiratok sokaságából azokat tartja számon kiemelten a szakma, amelyek sok évfolyamon át, több száz számot is megérve szolgálták-szolgálják olvasóikat. Az is kiderül e tanulmányokból, hogy a hosszabb életű periodikák szerkesztői, munkatársai egy-egy határkőt jelentő szám (50., 75., 100., 150., 200.) után nemcsak visszatekintenek, s nem is csak terveikről szólnak, hanem felkeresve olvasóik egy részét, kipuhatolják, megkérdezik tőlük: mit olvastak szívesen, mit szeretnének még látni a lapban, hogyan formálnák, bővítenék profilját.
Lapunk, e kéthetenként megjelenő közérdekű magazin sok pécsi, mohácsi és budapesti olvasóját megkeresve mi is annak eredtünk nyomába: mit jelent nekik a Hetedhéthatár, amibe mi olyan szívesen írunk, fotózunk.

Először arról érdeklődtünk: hol és milyen körülmények között találkoztak újságunkkal, és milyen rendszerességgel olvassák a benne megjelenő írásokat.
A válaszokból nagyon összetett kép alakult ki. Többen már az első teljes évfolyam (1998) számait is olvasták. Volt, aki megvásárolta, más a polgármesteri hivatalban (Kisnyárádon) látta meg a lapot, sokan a könyvtárban ismerkedtek meg vele (arra is van példa, hogy egyik pécsi iskola egy adott osztálya az iskola könyvtárából rendszeresen olvassa). Sokan vannak, akik mindig kapták-kapják az állandó szerzőktől, és szép számmal vannak előfizetők is.

Természetesen így az olvasási szokások is sokfélék: a minden számot elejétől végéig elolvasók érdeklődésétől a hébe-hóba olvasásig széles a skála. Sokan az írások többségét elolvassák, s egyes szerzők cikkeit nagy érdeklődéssel várják is. Az állandó rovatok egyfajta biztonságot nyújtanak az olvasóknak, mert lehet tudni, hogy ezeken belül milyen jellegű, tematikájú írások várhatók.

Ezután következett az értékeinket letapogató kérdésünk: mi tetszik lapunkban, miért szereti, mit olvas szívesen a „nyilatkozó”.

Sokan kezdték válaszukat magazinunk külső megjelenésének értékelésével. Igen jónak tartják az állandó formátumot, a papír szemnyugtató színét és matt voltát (mely a villanyfény melletti olvasást is lehetővé teszi), a jó olvashatóságot biztosító betűméretet és tördelést, s azt, hogy könnyű az összefűzés nélkül is füzetszerű lapot olvasni és tárolni. Szeretik a szép címlapot a fotóval, jónak találják a kiemeléseket (ajánlásokat), s szerintük a cím felidézi gyermekkoruk mesevilágát.
A lap szellemiségének fontos értéke – az olvasók szerint –, hogy tudják: ebben az újságban nincs áskálódás. Közösségi értékekről, szeretetről, emberségről olvashatnak.
A tartalmi értékek közül mindenki a sokoldalúságot, sokszínűséget, a témakörök változatosságát emelte ki elsőként. Úgy vélik: a legkülönbözőbb felkészültségű, érdeklődési körű és életkorú olvasók is megtalálhatják a nekik való írásokat. A széles korhatár, a minden korosztályt megszólítani tudás teszi a lapot családias jellegűvé. A gyerekek sorra küldik be a Varázsképek megfejtéseit, élvezik a logika- és memóriafejlesztő feladványokat, s örülnek, hogy maguk is küldhetnek be rajzokat, írásokat. Ezzel a lap mintegy olvasói és szerzői táborához köti a felnövekvő ifjúságot, ahogy a Fiatalok oldalával is, mely sok kezdő versírónak, alkotónak teremt bemutatkozási lehetőséget. Ezt is minden megkérdezett olvasó nagy értéknek tartja.

Az írások alapos és részletes tárgyi tudásról vallanak. Egy-egy rovat vagy visszatérő témakör szerzői igazi szakértők. Emellett stílusuk, fogalmazásmódjuk közérthetősége, olvasmányossága is hozzájárul ahhoz, hogy a legkomolyabb tudományos témát is nagy érdeklődéssel fogadják az olvasók.

Jéki László fizikus cikkei az ismeretterjesztés iskolapéldái. A gyakorlati életben használt hétköznapi ételek, italok, dolgok keletkezésének, sajátosságainak tudományos magyarázatát adja, például a whisky, a tojáshab keletkezéséről, a „sörbet titkáról”, a „szépségőrző spagettiről”, a „jótékony paradicsomról”. Igyekszik aktualizálni is témáit: karácsony táján írt a tömjénről és a mirháról, húsvét előtt a génmanipulációval előállított (április elsejei) piros tojásról. Ugyanilyen módon teszi közzé a modern tudományos eredményeket a kettős fekete lyukról, a sugárzások kockázatáról. S ahogy „fizikussá avatják” írásai a Hetedhéthatár olvasóit, úgy váltak a bélyegek világának csodálóivá Kardhordó Kálmán rovatának hatására a bélyegeket nem gyűjtők is. Komlós Attila, Tillai Gábor, Antos Árpád és Kéri Katalin úti beszámolói olyan élvezetesen ismertetnek meg Európa egy-egy részével, „mintha együtt utaznánk velük” – fogalmazta meg egyik válaszadó sokak véleményét. Legalább ennyien várják a múltba „utaztató” cikkeket is: Czupy György történelmi korokat és nevezetes embereket ismertető írásait és Vargha Dezsőnek a második világháború eseményeiről közölt sorozatát, mellyel egy olyan történelmi helyzetbe vezeti el őket, melyet napjainkra már kevesen éltek át, vagy nem így tanultak róla az iskolában. Az utóbbi években egy polihisztorra is rátalált magazinunk: Juhani Nagy Jánosra, aki honfoglaló őseink életmódjáról, az atlantai Kábel-Hír-Hálózatról és saját ételreceptjeiről élvezetes beszámolókat ír. Irodalmi alkotásokra igényt tart minden olvasónk. Különösen Kocsis József magas színvonalú írásait várják. Nagyon szerették Hegedüs Sándor lírai hangvételű verseit, elmélkedéseit, szösszeneteit. Megvan az olvasótábora Kadosa Beatrix modern életérzést megszólaltató költeményeinek, Winkler András hangulatos verseinek. Egyik állandó olvasónknak gyászában gyógyírt jelentettek Kamarás Klára alkotásai. A vájt fülűek nagy élvezettel olvassák Videcz Ferenc ironikus hangvételű időmértékes verseit, s többek az ő, Motesiky Árpád és Mess Béla izgalmas vadásztörténeteit. Örömmel üdvözlik és szükségesnek tartják sokan Rónai Béla nyelvművelő rovatát. Rónaky Edit és Szigetvári-Szattinger Krisztián 28. oldalát mindenki elolvassa, hiszen a humor fontos éltető elemünk. Megnyerte az olvasók tetszését a szerzők kedvenc vicceit, anekdotáit ismertető Vendégoldal.

Elismerően nyilatkoztak mindannyian a Tám László szerkesztette fotó-oldalpárról a hozzákapcsolódó tájékoztató szöveggel, nagy esztétikai élményt jelentenek számukra Tám László és Tóth Károly fotói. Képzőművészeti látásmódjukat fejlesztik Dombyné Szántó Melánia linómetszetei, Kóta Dénes és Nőt Béla rajzai és a kiállítás-megnyitók szövegei, híradások festőkről, szobrászokról, iparművészekről. Alapvetően fontosnak tartják a lap olvasói Kurucz Gyula és Bandi András élethű riportjait más érdekes emberekről, intézményekről. A jó időtöltést és fejtörést segítő rejtvények, a hosszú távú éghajlati prognózis, a megemlékezés a jeles napokról, a régió rádióműsorai, a naptár a névnapokkal és a programajánló még inkább közérdekűvé teszi a Hetedhéthatárt. Nyereségnek tartják az internet útján létrejött kapcsolatot a Kaláka Szépirodalmi Folyóirattal, szívesen olvassák Kaskötő István, Bányai Tamás írásait, melyek biztosítják, hogy a lap – címéhez méltóan – valóban Hetedhéthatárrá váljon.

Végezetül megkérdeztük az olvasókat: milyen javaslataik vannak a további számok tartalmasabbá, sokszínűbbé, közérdekűbbé tételéhez. Ezek nagy része már az előző kérdés során szóba is került.

Sokan szeretnék megint olvasni Bogádi Kis György egyéni stílusú, lélekemelő írásait.
Örülnének, ha újra megindulna a sorozat a virágok, növények gondozásáról.
A Fiatalok oldalán több alkotót kéne bemutatni.
Színvonalas és élvezetes könyvismertetőket és könyvajánlókat várnak.
A könyvtáros olvasók szívesen látnának a lapban tájékozatókat a megye és a régió könyvtárainak, művelődési intézményeinek életéről.
Zenei tárgyú hangulatos és szakszerű írásokat várnak sokan – a képzőművészeti jellegűekhez hasonlókat.
Néhányan szívesen olvasnának pedagógiai tárgyú, mások sport témájú írásokat is.
Többen megfogalmazták, hogy miután Pécs elnyerte az „Európa kulturális fővárosa” címet 2010-re, a lap adjon tájékoztatást a városfejlesztési koncepcióról és a későbbiekben a megvalósításról.
Sokan kérik: teremtsünk lehetőséget arra, hogy a lap munkatársai egy-egy rövid írásban bemutatkozzanak (egy alkalommal, s az új szerzők legelső írásuk közlésekor).
Az útleírások mellé többen néhány vonalból álló, egyszerű térképet is szeretnének kapni.
Néhányan ajánlották egy „Olvasóink írják” rovat indítását.
Örömmel hallgattuk az olvasói elismerő véleményeket lapunk értékeiről. Megszívleljük a módosítást, kiegészítést javasló észrevételeket, igényeket, hogy még nagyobb szeretettel és kíváncsisággal várhassák és olvashassák – postaládájukból kivéve vagy az interneten megkeresve – hetedhéthatárban a Hetedhéthatárt.