Visszatekintés és előrenézés
A Műhelygaléria tulajdonosai: Ilona és Béla
Az elmúlt közel másfél évtizedben fogalommá váltak a Műhelygaléria, Szent István tér 1., Nőt Béla és Ilona nevek Pécs város képzőművészeti érdeklődésű polgárai körében. S bár Pécs városában nagy hagyományai vannak a képzőművészeti kiállításoknak, s az elmúlt évszázadban is szinte egymás mellett sorakoztak a jobbnál jobb kiállító- és bemutatótermek, ahol a kortársművészet neves – helyi és országos – alkotóinak műveivel találkozhattak a művészetek szerelmesei, mégis az újdonság erejével hatott 1991-ben a Műhelygaléria megnyitása a Szent István tér 1. szám alatt. Az épület földszintjének utcára néző kis lakásában hozta létre e bemutatóhelyet a Nőt-házaspár. A Galéria nyugat-európai minták és gyakorlat szerint nemcsak kiállítások rendezésére, műtárgyak árusítására rendezkedett be, hanem műalkotások dekoratív paszpartuzására, keretezésére, érmek és plakettek díszdobozolására is, hogy az igényes művészetszeretők egy helyen kaphassák meg az általuk kiválasztott műtárgy „csomagolását” is.
Szinte önkéntelenül adódik a kérdés: ki is ez a nagyszerű ember, aki felvállalja ilyen feladatok elvégzését, és milyen művészeti igény és vágy vezeti a kultúra eme terjesztésére, az igényesség fejlesztésére.
Nőt Béla kora ifjúságától kezdve a művészetek vonzásában él. Maga is rajzol és fest. Jónevű mesterek segítségével és biztatására kezdte e munkát. Különös hatással volt rá tanára: Cseh László, majd tanítványa lett Gebauer Ernőnek, részt vett Pandúr József szakkörében: a Bányászati Képzőművészeti, majd a Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Műhely munkájában. Továbbá Kelle Sándor és Soltra Elemér sokoldalú és magas színvonalú oktató-nevelő munkájából részesülve, életét szinte teljes mértékben betöltötte a képzőművészet világa.
S amikor feleségével együtt megnyitották a Műhelygalériát, lakószobányinál alig nagyobb bemutató termükben elsősorban pécsi és baranyai alkotóknak kívántak bemutatkozási lehetőséget biztosítani. Így került sor ismert, jó nevű művészek, pályakezdők, szakkörök és művésztelepek képző- és iparművészeti alkotásainak bemutatására. Már az első években egy-egy alkalommal Somogy megyeieknek is adtak lehetőséget, később Tolna megye felé nyitottak, így is szélesítve azt az alkotói palettát, mely még színesebbé tette Pécs város amúgy is gazdag és sokszínű kiállítási gyakorlatát. Nem feledkeztek meg azokról a múltban született értékekről sem, amelyeknek megőrzése, újra és újra emlékezetbe idézése fontos feladatunk, mert ezek képzőművészeti hagyományaink és kultúránk jelentős részei (Bálint Gyula, Gebauer Ernő, Kolbe Mihály, Nagy Sándor stb.).
E kiállításokon a képzőművészeti technikák sokfélesége is megjelent: ceruzarajz, tusrajz, festmény, bronz-, fa- és kerámia-munkák, rézkarcok, szitanyomatok, fotók…, szinte lehetetlen felsorolni valamennyi eljárást.
A Műhelygaléria tulajdonosai a város és a megye több képzőművészeti intézményével: a Pécsi Galériával, a Művészetek Házával, a Mecseki Fotóklubbal, a Rácz Aladár Közösségi Házzal és másokkal együttműködve gazdagították a művészetek iránt érdeklődőket.
A Galéria 1991-2005 közötti időszakából néhány számszerű adat: több mint 130 kiállításon közel 200 alkotó munkája volt látható. Egy-egy megnyitón 50-60 fő jelent meg, a kiállítások nyitvatartási idején százak látták a bemutatott műveket.
A kezdeményezés fontosságáról talán legjobban a vendégkönyvi bejegyzések tanúskodnak, melyek nemcsak a kiállított anyagról szólnak, hanem a szervező házaspár hozzáértését, igényességét is dicsérik.
2005 tavaszán a Műhelygaléria helyszínt változtatott, és a Váradi Antal utca és a Zrínyi utca sarkán lévő épületbe került. E hely kiválasztásában ismét nyugat-európai minták lebegtek Nőték szeme előtt, hiszen ott már hagyománya van annak, hogy egy-egy utcarészen antikvárium, régiségkereskedés és kortársgaléria van egymás mellett. Egyformán kialakított portál jelzi, hogy az utcának e részén a kultúrának különleges, egyedi „fellegvára” található. Ez idevonzhatja mindazokat, akik egyaránt érdeklődnek a könyvek, a régiségek és a mai műalkotások iránt.
A Műhelygaléria – helyszűke miatt – profilt váltott oly módon, hogy a megszokott havonkénti kiállítások helyett az új művekkel való ismerkedés érdekes formáját valósítja meg. Jelenleg négy művész munkáiból mutatnak be Nőték havonkénti váltásban újabb és újabb alkotásokat. Ebben az évben Gerzson Pál festményei mellett Bálint Ferenc és Kazinczy Gábor grafikái és Trischler Ferenc kisplasztikái láthatók. Már készül a következő év terve: Gerzson Pál festményei, Szabó László és Csóti Gábor szobrai mellé a közeli napokban választják ki a jelöltek közül a negyedik bemutatandó alkotót.
Az új körülmények között a Műhelygaléria látogatóinak köre is változott. A korábbi családias kiállítás-megnyitók közönségének egy része elmaradt, jöttek és jönnek azonban új érdeklődők, akik e kamara-kiállítás jellegű bemutatón a havonként váltakozó művek alapján szeretnék megismerni a művészt, és esetenként egy-egy munkával gazdagodva térnek haza.
A Műhelygalériában továbbra is folytatódik a festmények, grafikák paszpartuzása, keretezése, az érmek és plakettek díszdobozolása – lakásunk ízléses berendezését, gyűjteményünk, értékeink tárolását, művészi elhelyezését segítve.
A Műhelygaléria tulajdonosai – korábbi értékes tevékenységük után – az új helyen, immár egy kultúraterjesztő utcaszakasz részeként, változatos tevékenységet folytatnak, hogy egy-egy reprezentáns alkotó műveinek bemutatásával közel hozzák a kortársművészetet a ma emberéhez.
Hozzászólások