Árgyelán Zsuzsa Testamentum című könyvének bemutatója Mohácson
Június 14-én a Mohácsi Jenő Városi Könyvtárban mutatták be a fiatalon elhunyt Árgyelán Zsuzsa (1957-2003) szellemi örökségét egybefoglaló verseskötetét, a Testamentum-ot.
A könyvbemutatón a költő férje és szellemi hagyatékának gondozója, Takács Zoltán mellett jelen voltak a kiterjedt család tagjai, a kötet szerkesztője, Halas János, Topálné Lecső Erzsébet lektor és a kiadó, Sólyom Ildikó. Az érdeklődők és tisztelők sorában tanárkollégák, tanítványok sokasága és mindazok, akik szerették és ismerték Árgyelán Zsuzsát, és részesei voltak versmondásainak.
Kovácsné Bősz Erzsébet könyvtárigazgató köszöntő és megemlékező szavai után Takács Zoltán szólt arról, hogy e kisded kötet közreadásával egyfelől emlékezni és emlékeztetni kívántak a szerzőre. Másfelől közkinccsé akarták tenni a vonalas füzetébe leírt „kimondhatatlant”. Az emlékállítás mellett értékmegőrzésre vállalkozva bíznak abban és talán tudják is azt, hogy a széles ismeretségi körben sokakat érdekel, megérint az élet sokféle nehézségét megtapasztaló, megélő és mégis sok-sok értéket teremtő, jóban, szépben hívő Árgyelán Zsuzsa költészete.
A tíz ciklusból álló kötet verseiből gazdag válogatást mutatott be Göb Judit, Köveskuti Péter és Sziebert Ferencné. Mindhárman közeli szellemi, munkatársi kapcsolatban voltak a szerzővel.
A versek mondanivalóját elmélyítette és közelebb vitte a résztvevőkhöz Dömötör Krisztina és Kovács Gábor csellójátéka, akiket zongorán Dobosné Horesnyi Mónika tanárnő kísért.
E méltó megemlékezés résztvevői átérezhették, hogy Árgyelán Zsuzsa versei az élet teljességére vágyó: a természet közelségét szerető, a szerelmesének egész lényét átadni kívánó, gyermekei jövőjét tervezgető, tanítványait emberségre, jóságra igazító, szeretetsóvárgó és sokat szenvedett asszony vallomásai. A gondolatok, érzelmek elragadják. Nem mindig tördeli szabályos versszakokra mondandóját, inkább erőteljes „hosszúversek” kerülnek ki tolla alól.
A fentieket a kötet illusztrátorai: Balázs Balázs Kolos és Jakabos Dénes megerősítik azzal, hogy a költemények lelkiségéhez és hangulatához igazodó, mégis sajátosan öntörvényű rajzokkal segítenek az olvasóknak az elmélyült és a teljesebb megértés elérésében. A borító és a címlap illusztrációját Balázs Balázs rajzolta. E rajz mintegy összefoglalja a „Pillangóröptű évek”-től az „Elefántléptű évek”-ig eltelt idő nehézségeit. Ezen évek között a férjhez írt Testamentum mellett az ars poetica, a hivatás és a modern kor emberének sok-sok kérdése életre kel.
Árgyelán Zsuzsa verseiben a sorok, a gondolatok sodróan hömpölyögnek, és magukkal ragadják az olvasót, miközben feltárul egy örömökkel, próbákkal és nehézségekkel teli élet.
Ősz
Bakacsin madarak szállnak.
Feketére festik a fákat.
Marcangolják vidám nyári kedvem,
káromolják hitem szerelmemben.
Félelmet rikoltoznak a dunai csendbe,
borzong tőlük a máskor békés este.
Nézem, s belereszket a vérem;
ősz van, jönnek a varjak értem.
Tanárbarát iskola
Adj, Uram, egy tanárbarát iskolát,
hol én is ember lehetek,
szárnyaim elfáradtak,
unom az „angyal” szerepet.
Aki mindig türelmes,
aki mindent megbocsát,
karolja a gyengét, gyávát,
szeme rosszat sose lát.
Akin 30 kamasz gyerek
próbálgatja karmait,
akin dühös, fusztrált szülő
vezeti le bajait.
Aki lomposabb,
mint sok HH-s tanuló
s nem azért nem vásárol,
mert nem tudja, mi a jó.
Akin egy önkormányzat
spórolgatja hibáit,
nyaljon-nyeljen nagyokat,
ha rosszabbra nem vágyik.
Hadd legyenek hibáim,
ahogy minden embernek,
engedd meg, hogy tévedhessek,
mégse legyek eretnek!
Hozzászólások