Ma a modern gazdaságban újítás, újdonság nélkül nemhogy növekedni nem tudnak a vállalatok, de talpon sem tudnak maradni – mondta Pálinkás József akadémikus a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a Világgazdaság napilap Gazdasági csúcstalálkozó: csúcsvezetőknek! című konferencián Budapesten 2017 április 27-én. Az állami és piaci szerepvállalás mechanizmusai között kell eltalálni az egyensúlyt, mert akkor a gazdaság hasznára válik, ám bármely irányba történő elmozdulás a növekedés csökkenéséhez vezethet.
A folyamatban lévő beruházások 70 százaléka mögött van uniós forrás, és 30 százalékát már a magyar gazdaság által megtermelt eszközök adják – mondta Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, hozzátette: 2010-ben 100 forint fejlesztésből még 90 forint az uniós kasszából érkezett. Hangsúlyozta, hogy a kelet-európai államok nem „másodlagos állampolgárok” az unióban. A kohéziós politika esetleges megszüntetése hosszú távon a nyugat-európai gazdasági növekedést töri meg, mivel 1 euró forrás felhasználása a régióban 2-3 év múlva 3 euró megrendelést jelent Németországban, és 2,1-2,2 eurót a brit vagy a francia gazdaságban – mondta.
A paksi kapacitás-fenntartási beruházásról szólva elmondta: a mindenkori magyar állam feladata, hogy biztonságot teremtsen az energiaellátásban, kiszámítható áron. Magyarország nem tud energia független országgá válni, csak csökkenteni függőségét, diverzifikálni a forrásokat. Az olcsó, biztonságos, kiszámítható energiaellátás biztosításában nincs alternatívája az atomenergia, a fosszilis energia és a zöldenergia hármasának – jelentette ki.
Csepreghy Nándor elmondta, az elmúlt években a lakossági felhasználás esetében az unió legdrágább tagállamai közül a legolcsóbbak közé került Magyarország, egy kilowattóra áram 34-35 forintba kerül itthon, míg a német állampolgároknak ez mintegy 90 forintba. A paksival megegyező kapacitásbővítés szélenergiából vagy napenergiából legalább kétszer, de akár tízszer annyiba is kerülhetne – mondta.
Kérdésre válaszolva elmondta, a magyar gazdasági szereplők igénye, hogy 2020 után legyenek vissza nem térítendő források is a kohéziós politikában, de vélekedése szerint szükséges elmenni abba az irányba, hogy elegendőek legyenek a visszatérítendő források, azaz a fejlesztéspolitika úgy működjön, mint egy 0 százalékos hitel. Az a projekt, ami 0 százalékon nem termeli ki magát, annak a létjogosultságát senki nem tudja megmagyarázni – jegyezte meg. Kitért arra is, hogy le kell dolgozni a technológiai hátrányt a nyugati cégekkel szemben, és rendezni kellene a cégek tőkeellátottságát, hiszen hitel már van a piacon, a felvétel akadálya a tőke hiánya.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az Európai Unióról szólva elmondta: ha a centrum nem támogatja a periférián élőket, akkor szét fog esni. Ennek oka, hogy az erőforrások zöme beáramlik a centrumba a perifériáról, említette egyebek mellett a fiatal, innovatív munkaerőt és a profittranszferek okozta jövedelemkiáramlást, és úgy vélte, ha ezt nem ellentételezik valamilyen módon, akkor „szétfeszül” az unió.
„A 20. század szörnyűséges leckét adott az emberiségnek az állam szerepéről: a totalitárius állami felfogás megöli a piacot, a versenyképességet és tönkreteszi az adott országot, az inga viszont a másik irányba is kiszalad”.
Az MKIK elnöke elmondása szerint hisz abban, hogy „különösen a német racionalitás” itt is megjelenik, és rádöbben, hogy az unió egysége okán fenn kell tartani a kohéziós politikát.
Urbán Zoltán az Eximbank vezérigazgatója elmondta,hogy a magyar GDP több,mint 90 százalékát teszi ki az export, amely a következő három évben további 7 százalékkal fog növekedni. Az előző éven több ,mint 9 milliárd euró többlettel zárt a magyar külkereskedelem – húzta alá.
Az Eximbank vezérigazgatója beszámolt arról, hogy 3,5-szeresére nőtt az új hitelkihelyezés négy év alatt, tavaly ez 442 milliárd forintot tett ki. Ennek több mint 20 százaléka az ázsiai térségbe irányuló exportot szolgálta.
A keleti és déli nyitás stratégiájának meghirdetésekor a bank 133 ország kockázati felmérését végezte el, ennyi országnál segíti a magyar exportőröket – mondta.
Példaként kiemelte, 2,5 millió euróért szállít egy magyar cég Kínába egészségügyi berendezéseket, a bankon keresztül a megrendelő – 365 napra halasztott – fizetésének biztosítására nyújtanak biztosítást.
A magyar állam az utóbbi években érte el gazdasági erejének azt a szintjét, hogy „kötött segélyhitelt” nyújthasson szegényebb országoknak. Így magyar vállalkozások kerülhetnek helyzetbe Indonéziában, Sri Lankán vagy a Balkánon – mondta Urbán Zoltán.
Kiemelte, tőkealapokat is indított a bank, a befektetések nyomán a Nanushka divatmárka termékei Londonban és Párizsban is megjelentek, és kiemelte egy Kínában parkolási rendszereket telepítő magyar vállalat sikereit. Kitért arra, hogy a 2014-ben létrehozott kínai-magyar közép-kelet európai alap 2 év alatt csaknem 500 millió dollárt helyezett ki a térségben. Az Eximbank 30 millió dollárral vesz részt ebben, és több mint 90 millió dollárt fektetett az alap Magyarországon felsőoktatásba és az infokommunikációs szektorba – mondta.
Érdekes megállapítások hangzottak el a konferencia kerekasztal-beszélgetésen.
Informatikus hiány van Magyarországon, ezt észleljük mi is- mondta Szentkuti Gabriella a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. Hozzátette gond van a diákok tudásával, de azzal is, hogy mire tanítjuk őket, ugyanis nemcsak digitális írásra való oktatásról van szó, hanem arról is, hogy a digitális tudást tudják e alkalmazni. Kiemelte: ahol szakpolitikai hiányosságok vannak, ott a piac idővel lép, van olyan cég, amely diplomás embereket képez át informatikusnak. Hozzátette, hogy már vannak olyan mesterséges intelligenciák is, amelyek szoftvereket írnak helyettünk. Aláhúzta jellemző az is, hogy napjainkban kevés az informatikus, míg 10-20 év múlva túl sok lesz.
Oszkó Péter ex pénzügyminiszter az OXO Labs vezetője az oktatás szerepéről elmondta, jelenleg nincs olyan tudásanyag, amelyre biztosan elmondható, hogy tíz év múlva is érvényes lesz.
Hozzátette ez nemcsak Magyarországot érintő probléma, ugyanígy küzdenek ezzel az Egyesült Államokban és más nyugati országokban is, és nyilván való, hogy az oktatás maradt le az új igényektől, Véleménye szerint a reakció hazánkban még lassabb volt, mint bárhol máshol.
Hozzászólások