sárban cuppog az aggodalom
leragad a bánat a vágyon
apró fények a lágy iszapon
bemerül a lábam a lápon
pocsolya az utca súlyos a sár
menekül az idegen reszket a táj
elviszi morc hidegébe
fák levelét a szélhegedű
dallama drága etűd
tócsa ezüstje tükre az égnek
mennyei szólam búnak tovaint
dagonyát latyakot fénnyel aranyoz
ráül a tájra reménye
Hozzászólások