Olvadó • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Olvadó

Lásd, minden szólam elolvad a csendben,
lassan kihunynak a fényes ablakok,
ím, messze nő a távolság e rendben,
csellómuzsikába burkolózhatok.

Lágy húrokon most langyos est pilinkél,
s látod, egybegyűjti mind a szót e táj,
már elcsigázva te is megpihennél,
hársunk illatába takarózhatnál.

Lomha macska lépdel fenn a háztetőn,
lustán pislákol az utcalámpa is,
míg a sötétségnek éppen szárnya nő,

sereg csillag csöppen égnek útjain.
Lám csak, milyen mély a hallgatás tava,
mégis benne ring az összes muzsika.

*

J. S. Bach: 6 Suites for Cello Solo (Full Album) played by István Várdai


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS