Babucs Zoltán: Csíkszerda és Kézdivásárhely hazatérése - 1940 • Hetedhéthatár

Népszerű tudomány

Babucs Zoltán: Csíkszerda és Kézdivásárhely hazatérése – 1940

A könyv előszavában így ír Dr. Raffay Ernő történész az Antall-kormány államtitkára: A könyv részletesen ismerteti a honvéd csapatok csíkszerdai bevonulását, a távoli és helybéli magyar személyes találkozását (nem hiányzott a kürtöskalács s a fenyővíz megkóstolása sem.) A magyar tisztek között ott volt vitéz Imrédy Béla tartalékos huszár százados volt miniszterelnök is.

Csíkszerda visszatérése után mindössze  néhány nappal volt a csíksomlyói búcsú: a könyvben a búcsúról is olvashatunk.

A következőkben a szerző Babucs Zoltán Bevezető sorok című fejezetéből idézünk. „Jelen kötet az egri 20. gyalogdandár erdélyi bevonulásáról szól, arról, milyen utat jártak be az egri bakák, amíg a Kárpátaljáról közel félezer km-t meneteltek, hogy a Magyar Haza újból elérkezzék a Székelyföldre. Ehhez hívtuk segítségül a levéltári források és könyvészeti anyagok mellett a korabeli székely sajtótis, így képzeletben visszaröppenhetünk 1940 eufórikus szeptemberébe, amikor a székelyek határtalan lelkesedése közepette, virágesőben vonultak be az egri honvédek Csíkszerdába, Kézdivásárhelyre és Sepsiszentgyörgyre.

A kötet nagyobb részét azonban a fényképmelléklet teszi ki,  hiszen szerencsénkre ez olyan időszaka volt a XX. századi viharos magyar történelemnek, amikor mindenki igyekezett fényképezőgép segítségével megőrizni a történelmi pillanatok varázsát.

Most idézünk a Csíki Lapok akkori számából: „22 év után először hangzott fel a honvéd zenekaron Csíkszerda utcáin a magyar imádság. A tízezres tömegekben felsorakozott székelység vigyázz-ba merevedve hallgatta a magyarok szent imáját. Felejthetetlen kép volt.”

Magyarország 1918-ban a trianoni döntéskor területének kétharmadát és lakosságának egyharmadát vesztette el, 1940-ben az hitték a magyarok, hogy a területek egy része visszatér véglegesen az anyaországhoz.


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS