Vadkan a magyar történelemben I.
Míg Európa más országaiban egyetlen vadkan sem alakított a történelmükön, addig nekünk két ilyen vadkan is jutott. Mindkettő sarkalatos módon avatkozott bele történelmünk további alakulásába.
Szent István király és boldog Gizella királyné házasságában két fiú és három leány született. Az elsőszülött Ottó és a lányok korán meghaltak, egyedül Imre herceg érte meg a felnőtt kort. Születését a kutatók 1007-re teszik. A nyolcéves trónörökös oktatását Gellért püspök vette át. Hét éven keresztül tanította latinra, elvégeztette vele a triviumot és a quadriviumot, korának legmagasabb iskolai fokozatait. A tudományok mellett megismertette őt a vallás és a papi élet rejtelmeivel. Imre herceget tizenöt éves korától atyja nevelte. Tőle tanult államirányítást, hadvezérséget, diplomáciát. Kitűnő vadász volt.
Mikor II. Henrik német-római császár halála után utóda, II. Konrád hadjáratot indított Magyarország ellen, a magyar csapatokat a győri csatában Imre herceg vezette győzelemre.
A bihari Igfon-erdőben, vadászat közben egy földühödött vadkan súlyosan megsebesítette, amibe 1031. szeptember 2-án belehalt. Az épülő fehérvári bazilikában temették el.
Ebben néhány történész politikai szálakat is vélt fölfedezni. Szent Henrik halálával férfiágon kihalt a bajor uralkodócsalád, így nőági leszármazottként a trónutódlásban szóba jöhetett Imre herceg is. Ahogy Imre herceg meghalt, megszűnt az ellenségeskedés Magyarországgal.
Imre herceg halálával azonnal fölmerült a hazai trónutódlás kérdése, ami a Magyar Királyság megalakulása után nem sokkal komoly nehézséget okozott, és súlyosan rányomta bélyegét további történelmünkre.
VII. Gergely pápa I. László király kezdeményezésére István királyt, Imre herceget és Gellért püspököt 1083-ban szentté, Gizellát pedig boldoggá avatta.
Vadkan a magyar történelemben II.
Gróf Zrínyi Miklós költő és hadvezér Csáktornyán született 1620. május 3-án. (Dédapja gróf Zrínyi Miklós, a szigetvári hős, aki úgy lelte halálát 1566. szeptember 7-én, hogy maradék vitézeivel kirontott a török túlerő által ostromlott várból.) Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, horvát bán. Költő, hadvezér, politikus és katonai szakíró. Fő művei a Szigeti veszedelem, Ne bántsd a magyart – Az török áfium ellen való orvosság, Tábori kis tracta.
Legendás nyelvtudását mindenki csodálta: horvát, német, olasz, török és latin nyelven úgy beszélt, mint magyarul.
Az Oszmán Birodalom elleni harcot összefogással, nemzeti párt szervezésével kívánta elérni. 1663-as és 1664-es katonai sikereit a bécsi udvar veszni hagyta, és békét kötött a szultánnal. Ekkor megrendült a Habsburgokkal szembeni bizalma. Mielőtt azonban politikailag is felléphetett volna, 1664. november 18-án a Csáktornya melletti Zrínyifalván vadászat közben egy sebzett vadkan rárontott, és halálra marta.
Későbbi feltételezések szerint halálában nagy szerepe volt Póka Istvánnak, akit a bécsi udvar bérelt föl, hogy meggyilkolja gróf Zrínyi Miklóst. Öccsét, gróf Zrínyi Péter horvát bánt, a Wesselényi-összeesküvés résztvevőjét, Zrínyi Ilona édesapját, II. Rákóczi Ferenc vezénylő nagyfejedelem nagyapját Bécsújhelyen végezték ki 1671. április 30-án. Zrínyi Péter fiát, János Antalt is bebörtönözték. Ott halt meg 1703-ban. Ezzel a Zrínyi család férfi ágon kihalt.
Hozzászólások