Téli absztrakt • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Téli absztrakt

 

Jéglánc tartja csak a rozsdás ereszt.
A bedeszkázott ablak űrbe harap,
s a nyomor rongyokból füstöt ereszt.
Szakadt tetőn sem tiszta a hókalap.

Fényesre kopott olvasó, kereszt,
az asztal rozoga, kent pozdorjalap.
Beázás foltja már falat repeszt,
bár elfedi egy gipsz vakolatdarab.

A kályha a nedves fától szipog.
Egy kép a falon – por és légypiszok –
a nagyágy fölött függ. Jézus arca tán:
Kitárt szív – rajta töviskoszorú.

A póktalan pókháló homorú.
Boldog idők tanúja volt hajdanán.

 


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS