Az elmúlt év magyar alkalmi bélyegkiadásai mellett kissé háttérbe szorult forgalmi bélyegeink legújabbika 2006. november 24-én került használatba: a Magyar Vöröskereszt megalakulásának 125. évére emlékezve, emlékeztetve. Igaz ugyan, hogy fél esztendőt megkésett, lévén születése napja 1881. május 17., amikor is a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében kinyilvánították a Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egyletének megalakulását. Nem minden hazai előzmény nélkül; Kossuth Zsuzsa 1848/49-es szabadságharcunk idején szervezte, irányította a harctéren megsebesültek ápolását országos méretekben; az 1879-ben alakult Magyar Országos Segélyző Nőegylet kezdeményezésére teret nyert a hivatásos és önkéntes ápolónőképzés, valamint terjedtek a Vöröskereszt eszméi.
Henry Dunant (1828-1910) svájci állampolgár az olasz állam egységének megteremtéséért folyó háború hatására 
1863-ban létrehozva a Vöröskereszt néven világszerte közismertté lett nemzetközi társadalmi szervezetet a háborúk áldozatainak, természeti csapások károsultjainak támogatására. (H. Dunantról 1981-ben, a solferinoi csatáról 1983-ban jelent meg magyar bélyegblokk.) A Magyar Vöröskereszt 1882. január 20-án lett teljes jogú tagja a nemzetközi mozgalomnak, 1919-től a Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének is.
A Vöröskereszt első igazán nagy erőpróbája az I. világháború időszaka. Tekintélye, ereje igen nagy. Nemcsak beszélt, hanem cselekedett: jótékonysági akciókat szervezett, önkéntes ápolónőképzéssel foglalkozott; óriási energiát fordított a harcok során eltűntek fölkutatására, a hadifogságba kerültek és az itthon lévők kapcsolatának megteremtésére. (E munkáját természetesen csak nemzetközi összefogás keretén 
belül tudta megoldani.) A hadifogságban lévők részére a Vöröskereszt útján nemcsak levelezőlapot lehetett küldeni, hanem pénzt, fényképet, csomagot is, a fogságból pedig hazatáviratozni – ha volt rá pénz. (Gondoljuk meg: egymással hadiállapotban lévő országba, miközben háború dúlt, Oroszországban pedig forradalom is van! Magyarországról az oroszországi, szibériai Tobolszkba a postai átfutás időtartama levél esetében: 1916. november 15. – 1917. február 1., 1916. november 20. – 1917. február 6., 1917 március 21. – június 15., 
május 15. – július 4.; pénz (40 korona): 1917. januártól márciusig; csomag. 1916. november 8-tól 1917. február 5-ig „utazott”. „…a csomagból nem hiányzott semmi… a hazai pogácsa és cigaretta mellett abba a kellemes illúzióba ringattuk magunkat, mintha otthon volnánk…” írta haza Szabó József, Kunszentmártonba.)
A levelezésre a Vöröskereszt kétrészes levelezőlapot gyártatott: ennek egyik lapjára írták az oda szóló üzenetet, a válaszlapot csak visszacímezték, a közlésre szánt helyet üresen hagyták a 
hadifogságból író részére. (Oroszországba szólónál a címoldal osztott: latin- és cirillbetűs.) A lapok többszöri cenzúrán mentek keresztül, a nemkívánatos szöveget átfestették.
Azon túl, hogy a hadifogságban lévőkkel a Posta portómentességet biztosított, a hadiárvák, hadiözvegyek javára feláras bélyegeket is kiadott.
A Vöröskereszt tevékenységét azonban nemcsak háborús időben támogatta bélyegkiadással a Posta. Rendszeresek az ún. vöröskeresztes kibocsátások a vörös kereszt feltüntetésével. Ezeknek témája igen változatos, felölelik, népszerűsítik a Vöröskereszt sokirányú tevékenységét. (Például I. Vöröskereszt-sorozatunkon véradás, ápolás, gondozás, gyámolítás szerepel.)
A 2006. november 24-én forgalomba került 125 éves a Magyar Vöröskereszt elnevezésű bélyeget több szép bélyegünk, blokkunk tervezője: Domé Eszter tervezte.
Megfog bennünket a bélyegkép tisztasága, nincs rajta semmi fölösleges. Nemzeti színeinkhez simulva a nemzetközi szervezet általánosan ismert jelképe, az egyenlő szárú vörös kereszt szerepel a Magyarország, értékjelölés, alkalomra utalás szöveggel.
Bár kissé megkésett e bélyeg a „születésnap”-hoz igazodásban, de így a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága 1882. január 20-án kelt jóváhagyásának 125. évfordulóját is köszönthetjük vele.
Hozzászólások