Az idei év gazdag bélyegtermésének egyik említésre méltó darabja a halasi csipke 100 éves jubileumára kiadott 3 címletű sorozat.
A Kiskunhalason készített világhírű csipke magyar bélyegen már ez ideig is szerepelt, de az újabb kiadások mindig tartalmaztak valami újat, a korábbitól eltérő filatéliai érdekességet. Először 1960-ban jelent meg 8 címletű alkalmi sorozat Zombory Éva tervezésében, eredeti halasi csipkemotívumokkal. Az 50-es évek végén az uralkodó raszteres mélynyomású eljárás mellett ismét szerepet kapott ofszetnyomással készült e sorozatunk: az egyszínű, sötét tónusú alapból fehéren rajzolódik ki a csipke mintázata. E sorozat 3 forintos címlete úgyszintén halasi csipkét ábrázoló szelvénnyel kiegészítve szerepel a FIP (Bélyeggyűjtő Szövetségek Nemzetközi Szervezete) 1960-as varsói kongresszusa (és a vele egyidőben rendezett nemzetközi bélyegkiállítás) tiszteletére kiadott hatszínű blokkon is.
Témájánál fogva mind a sorozat, mind a blokk osztatlan elismerést aratott nemzetközi viszonylatban is, ami arra késztette a Magyar Postát, hogy 1964-ben újabb, eredeti halasi motívumokat bemutató alkalmi bélyegsorozatot hozzon forgalomba. A szintén 8 címlet réz- és ofszetnyomás kombinálásával készült Zombory Éva és a metsző Füle Mihály tervezésében. A színes ofszet alnyomat közepén fekete alapból fehér színben élesen domborodnak ki a réznyomatú csipkék mintázatai, hűen visszaadva öltésgazdagságukat, leheletfinomságukat.
Az idei bélyegsorozat az előzőekhez hasonlóan a Pénzjegynyomda terméke. A nyomda ismét tudott újat nyújtani: ofszet- és dombornyomás kombinálásával állította elő a bélyegeket. Kara György tervezőművész özv. Bazala Béláné („Kétszarvasos terítő”, 1916), Stepanek Ernő („Hattyús terítő”, 1930) és Tar Antal („Jancsi és Iluska”, 1935) egy-egy alkotását vitte bélyegre.
A szecesszió művészeti mozgalmában fogant, Dékáni Árpád (1861-1931) iparművész és Markovics Mariska (1875-1954) kézimunka-tanárnő munkásságával megvalósult első magyar varrott csipke 1902-től hódítja a világot: 1904-ben a St. Louis-i, 1906-ban a milánói világkiállításon már Grand Prix-t kapott. Az önálló népművészeti ággá minősített halasi csipke áruvédjegye 1934 óta a Kiskunhalas város címeréből átvett három hal motívuma; otthona az 1935-ben felépített kiskunhalasi Csipke Ház, amit 1997-ben felújítottak s avattak; 1998-ban megrendezték az I. Csipke Világkiállítást, 2000-ben a másodikat.
A kezdeti színes fonalak után a vékony, fehér fonallal készített varrott csipkék öltésgazdagsága páratlan (hatvannál több díszítőöltést tartalmaznak eddig!); leheletfinomsággal tárul elénk a ritkább és sűrűbb felületekben a magyar népi motívumok (például virág, madár) ritmikus játéka.
Sajnáljuk, hogy belföldi forgalomban köznapi levélen magas névértéke következtében alig találkozunk e bélyegekkel, címzettjeinket nem örvendeztethetjük meg nemzeti kultúránk széles körű megismertetésével.
Hozzászólások