2011. szeptember 21-én Szegeden konferenciát szerveztek annak tiszteletére, hogy Szent-Györgyi Albert hetvenöt éve Nobel-díjat kapott. Kemény Lajossal, a konferencia sajtófőnökével a konferenciáról beszélgettem a Szegedi Egyetem aulájában.
Professzor úr, én úgy jöttem ide, hogy olyan címet fogok adni a cikkemnek, hogy Szeged lekörözte a budapesti világfórumokat. Kérem önt, hogy erősítsen meg ebben a föltevésemben!
Kemény Lajos (j) és a szerző
Azt mondom Önnek, hogy ez nem egy verseny. Az a lényeg, hogy Magyarország tudományosságára fordítjuk a figyelmet. Nem gondolom, hogy versenyezni kellene másokkal. Kétségtelen, hogy olyan rendezvény, amilyen Magyarországon még nem volt, amelyen egyszerre kilenc Nobel-díjas részt vett volna. Ilyen szempontból biztos, hogy különleges.
Korábban a tudományos akadémia két elnökével beszélgettem a korábbi világfórumokról, én mindig azt hiányoltam, hogy kevés a Nobel-díjas résztvevő és akkor mindkét akadémia elnök azt mondta, hogy valóban a Nobel-díjas kevés, de itt vannak a döntéshozók és az legalább olyan fontos. Nekem meg az a véleményem, hogy egy tudományos fórumon nem árt, hogyha vannak Nobel-díjasok, és a legtöbb előadás a tudományról szól.
Így van. A mostani konferencia tudományról szól, és nagyon érdekes volt hallani a Nobel-díjasokat a szakterületükről beszélni. Illetve nagyon sokszor nem is csak a szakterületeket érintették, hanem általánosságban a tudományról, a tudomány jelentőségéről beszéltek. Úgyhogy előkerültek olyan dolgok is, mint a globális felmelegedés, az élelmiszer-biztonság kérdése. Érdekes volt az egyik Nobel-díjassal való eszmecserében arról hallani, megjegyzem nem a plenáris fórumon, hanem egy esti kellemes vacsorázás közben, hogy nem érti a GMO-élelmiszerek nem engedélyezését világszerte, miközben emberek milliói éheznek a világ nagy részén, és vannak olyan lehetőségek, amikkel lehetne segíteni ezen és molekuláris biológusként nem érti, hogy milyen erők mozgatják a GMO-ellenességet Európa bizonyos országaiban.
Szeretnék egy érdekességet elmondani. Itt a gasztroenterológiai szekcióban az én kezelőorvosomat is láttam a résztvevők között, Tulassay Zsolt akadémikus urat. Tehát ilyen kicsi a világ.
Most Szegeden van azért a tudománynak a jelentős része. A konferenciának a Nobel-díjasok előadásai mellett hat különféle szekcióban, az ország minden részéről a legkiválóbb kutatók számolnak be a kutatási eredményeikről. A világ számos országából sok olyan kutató jelezte a részvételét, akik, ha nem is Nobel díjat kaptak eddig, de nagyon ott vannak annak közelében. Azt tudjuk mondani, hogy kilenc Nobel-díjas résztvevő volt, de lehet, hogy valójában később azt fogjuk mondani, hogy több volt itt valójában, mert, az előadók közül elképzelhető valamikor öt-tíz év múlva esetleg Nobel-díjat kapnak.
Azért itt óvatosan kell bánni, mert a Nobel-díjat egy évben csak egyet kapnak. Nem biztos, hogy valóban ebből a kétszázból lesz, de megvan a valószínűsége. Utolsó kérdésem az lenne, hogy itt nagyon sok értékes gondolat hangzott el, ezeknek a rögzítésére valamikor sor kerül?
A Nobel-díjas előadások rögzítése megtörtént. A későbbiekben mindenki számára interneten keresztül elérhetővé válik.
Könyv formájában nem gondolkoznak?
A tudományos előadások absztrakt formájában történő kiadása könyv formájában megtörtént.
A Nobel-díjasok itt elhangzott előadásaira gondolok.
A Nobel-díjasok elhangzott előadásait, azt gondolom, vissza lehet nézni. Ezt leírni szó szerint, nem nagyon tartom értelmét. Nagyon sokszor éppen a benyomásokról volt szó, amit egy könyvben egy leírt szó szerinti visszaadással nem tud visszaadni. Másik oldalról az ő elmondott anyagaikkal mi nem ékeskedhetünk. Ez az ő tudományos munkájuk, ő tudományos teljesítményük, ő szellemi tulajdonuk, amelyet közkinccsé tettek azzal, hogy megengedték, hogy levetítsük. De ezeket átírni, megírni, lektoráltatni, azt gondolom, hogy igen nagy illetlenség lenne. Arra kérni a Nobel-díjasokat, hogy még írjanak is, írják is le előadásukat, vagy lektorálják azt, amit mi abból fontosnak tartunk.
Köszönöm. Ez nagyon-nagyon tanulságos nekem is a jövőre vonatkozóan. Hogy foglalná össze ennek a négynapos tanácskozásnak az üzenetét?
A tudományos élet Szegedre figyelt. Szegeden az élet, a kóros biológiai élettani kutatásoknak a krémje. A tudomány fontosságára hívta fel a figyelmet. És amit mi profitálhatunk ebből a konferenciából az, hogy olyan új kapcsolatok alakulnak ki, amik további kutatásokat vetíthetnek elő. A legtöbb tudomány ma a kapcsolatrendszerekről szólt. A tudományos jogi működésekről szólt. És egy ilyen konferencia kiváló lehetőség arra, hogy a régi kapcsolatainkat megerősítsük, az újakat pedig létrehozzuk.
És újra fölkerült a világ tudományos térképre harminchét után Szeged ezáltal!
Azért nagyon remélem, hogy eddig is ott volt Szeged a térképen. Tehát, nem gondolom, hogy most ettől az eseménytől változik meg a szegedi tudomány. Valójában a Nobel-díjasok is azért fogadták el a meghívásunkat, mert ismerték Szeged nevét. Tehát nem most kellett fölkerülni a térképre. Szó sincs erről. Tehát az, hogy most a Nobel-díjasok elfogadták a meghívásunkat, az nem Szent-Györgyinek tudható be. Mert azért nézzük! Kicsit közelebbit mondanék. Szent-Györgyi nagyon sokat volt a világon. Ahány Nobel-díjas van, azok számára, nem nagyon követik, ki, milyen Nobel-díjat kapott. Mostani Nobel-díjasokra elsősorban személyes kapcsolatrendszerünknek tudható be, hogy eljöttek. Az, hogy ismertük őket már előtte is. Dolgoztak náluk professzoraink fiatalabb korukban, együttműködéseik voltak velük. Tehát ez az utóbbi évek, évtizedek termése. Természetesen fejlődünk, és az, hogy a Nobel-díjasokra nagyobb tekintettel voltunk, az természetes. De az, hogy ilyen sokan eljöttek, az utóbbi években és évtizedekben is a Szegedi Tudományegyetemnek, a tudományos rangjának szólnak elsősorban. Nagyon sokfelé hívják a Nobel-díjasokat, és azt mondják, nem is hallottunk róla, hogy hol van. De az, hogy tudtak róla, hogy Szeged hol van. Nagyon sok Nobel-díjas, aki most itt van, már volt Magyarországon és volt Szegeden is, itt arról van szó, hogy az eddigi meglévő kapcsolatokat kell erősíteni, és természetes lehetőség van arra, hogy újakat teremtsünk.
Hozzászólások