Lucian Blaga (1895–1961)
román költő

Liniste – Csend

Olyan végtelen csend vesz körül, hallhatom,
akárha zápor, holdsugár verdesi ablakom.

Bennem
a múltból régi hang ébred,
dal, a vágyról szól, mintha érteném,
de nem az enyém.

régieknek – mesélik –, akik idő előtt mentek el,
erükben pezsgett még a vér,
s űzte igazi, nagy szenvedély,
e szenvedélyük napvilágra tör,
jön,
jön, izzik tovább, bennünk éled újra
a meg nem élt élet.

Olyan végtelen csend vesz körül, hallhatom,
akárha zápor, holdsugár verdesi ablakom.

Ó, ki mondja meg – a lélek kinek szívében dalol tovább,
s te egyszer, századok multán
a csend sejtelmes, édes húrján,
a sötétség hárfahangján – elfojtott szenvedélyedet
hol sírod el, s fájdalmas éltedet?  Ki mondja meg?
Ki mondja meg?

Fordította: Koosán Ildikó

Megosztás

Tweet