Szarvas István Kérdeztem – válaszoltak III. című könyvének bemutatójára került sor 2019. október 9-én este Svédországban, Stockholmban a Magyar Házban. Az interjúkötetben 38 interjú olvasható, amelyeket a szerző egyebek közt Nobel-díjasokkal, Oscar-díjasokkal, miniszterelnökökkel, politikusokkal, akadémikusokkal, tudósokkal, orvosokkal, művészekkel, írókkal és olimpiai bajnokokkal készített. A könyvbemutatón a szerzővel Moritz László újságíró, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság alelnöke beszélgetett aki harminc évig élt Svédországban és a Magyar Ház vezetőségi tagja is volt.
Bereczki Bíborka,Szarvas István, Moritz László Feldőtő Sándor
A vendégeket Bereczki Bíborka, a Magyar Ház elnökségi tagja köszöntötte, aki többek között a következőket mondta: nagy öröm és megtiszteltetés, hogy itt lehetek és közreműködhetek a Magyarországról jött vendégek beszélgetésében.
Moritz László a kérdések feltevése előtt a következővel indított: „Nagy megtiszteltetés és hatalmas öröm számomra, hogy itt lehetek veletek a Magyar Házban ennek a nagyszerű könyvnek a bemutatóján, Szarvas István szerző jelenlétében. A szerző az 1997-ben Pécsett alapított közérdekű magazin budapesti szerkesztőségvezetője. Tagja a Mikszáth Kálmán és Babits Mihály által fémjelzett Magyar Újságírók Országos Szövetségének. Nem kevesebb, mint negyedszázados újságírói tevékenység áll a háta mögött.
A könyv címe Kérdeztem-válaszoltak III. Ez egy interjúkötet az elmúlt huszonöt év több mint 350 interjúanyagából. Interjúalanyai a közelmúlt és napjaink jeles személyiségei, tudósok, a gazdasági élet jeles képviselői, művészek, sport ikonok, híres vagy hírhedt politikusok. Valamennyien egyéni élettörténettel rendelkeznek, de a szerző valamennyiünket érintő témakört érintő kérdéseire válaszolva fejtik ki álláspontjukat. Szinte valamennyi interjú kérdései között szerepel a társadalom előbbre jutásának, fejlődésének kérdése, de legfőképpen a felbecsülhetetlen, legfontosabb kincs, az emberi élet fontossága – ahogy Kertész Imre kijelenti a vele készített interjúban: az emberi életnek nincs közgazdasági értéke. Sajnos rohanó világunkban szinte megszűnt a humanizmus.
Egy jeles személyiséggel való felkészülés heteket vehet igénybe egy újságíró részéről. A szerző néha bravúros interjúkat készít abban a tekintetben, hogy egyszerre kérdez királyi herceget, majd pár pillanat múlva kérdést tesz fel a jelenlévő űrhajósnak, pár másodperc alatt témát és megszólítási módot váltva – ragyogó sikerrel.
Míg a legtöbb újságíró egyes területeken van otthon, Szarvas István minden területen otthon van, egyformán beszélget Kocsis Zoltán zongoraművész karmesterrel és Habsburg Ottó királyi fenséggel vagy Buzánszky Jenő olimpia bajnok labdarúgóval és Farkas Bertalan űrhajóssal.
Milyen kritériumok alapján válogatod ki interjúalanyaidat?
Szarvas István: Mielőtt válaszolnék, engedjél meg néhány gondolatot!
Hölgyeim és Uraim!
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a kanadai Montreal, a vajdasági Szabadka után ebben a házban, Svédországban, a Magyar Házban, amely számomra egy kis magyar sziget, bemutathatom újabb interjúkötetem, melyet az elmúlt huszonöt évben készített több mint 350 interjúból válogattam. A könyvben szereplő írások egy korképet tartanak elénk erről a két és fél évtizedről.
A sajtótörténet szerint az első interjú James Gordon Bennett skót származású New York-i újságíró készítette 1836-ban. Mára e műfaj egyik legfontosabb és legáltalánosabb megnyilvánulási formánk.
Földes Anna, a híres magyar újságírónő egyik könyvében idézi meg a múlt század hatvanas-hetvenes éveiből Marin Schraub svájci filozófus bonmot-ját, miszerint az emberiség egynegyede állandóan interjút készít a másik negyeddel, miközben a fennmaradó fele kipiheni annak a fáradalmait, vagy készül a következőre.
Tóth László Az interjú, mint a megismerés eszköze című cikkében a következőket írja: „Azt gondolom, az egyik legfontosabb hozzá, hogy az interjú készítője többet tudjon – vagy legalábbis mást – az adott tárgyról, s többet, esetleg ugyancsak valami mást a megkérdezettről, mint amit s amennyit ő maga tud a felvetett kérdésről önmagáról.”
Érdekességként megemlítem, nem mindenki szereti az interjút.
Mark Twain (1835- 1910) kapcsolata az interjúval
Mark Twain a sokat kérdezett írók közé tartozott, de idővel kijelentette (szintén egy interjú során): „Ha még egyszer interjút akar készíteni velem valaki, az ötszörösét fogom felszámítani annak az összegnek, amelyet egy hasonló hosszúságú cikkért elkérnék.” S valóban, amikor Mark Twain már a hetvenes éveiben járt, szinte sohasem adott interjút és hivatalosan bejelentette, hogy „többé nem hajlandó nyilatkozni semmi olyan kérdésben, amelynek átgondolására nem adtak előzetesebb lehetőséget.” Pár évvel később, Angliában jártakor, amikor interjút kértek tőle, így válaszolt: „Már miért is adnék, hiszen az munka, én meg már rég visszavonultam”.
Karinthy Frigyes (1887-1938) szerint a leghamisabb műfaj
Az interjú a leghamisabb műfaj, kényszer mosolyt rögzítő állókép, amiben nyoma sincs az élet színeinek, a mozgásnak, fototechnikai csalás.
Az interjúműfaj klasszikusa, a 2006-ban elhunyt Oriana Fallaci, aki legjobbnak vélt negyven interjújából összeállított kötetének az Interjú a történelemmel címet adta, élete vége felé ezt nyilatkozta interjúiról. Mindegyik portré az enyém. Ezek különös keverékei eszméimnek, temperamentumomnak, türelmemnek, minden a kérdésekhez vezet. Szívemből szólnak ezek a gondolatok, amelyeket írt a riporterkirálynő.
A kérdésedre a válaszom: az alanyok kiválasztásánál a sorrend a tisztségük, hírnevük és a személyiségük.
A mintegy egyórás beszélgetés során a következőkkel való interjúkról volt szó: Elisabeth Blackburn orvosi Nobel-díjas; Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas; Mihail Gorbacsov béke Nobel-díjas; Hevesi László vegyész professzor; Erdő Péter bíboros; Eusebio; Paulo Coelho író; Polgár Judit olimpiai bajnok sakkozó; Eugen Chaplin; Psota Irén; Habsburg Ottó királyi fenség.
A rendezvény végén Bereczki Bíborka megköszönte a magyar vendégeknek az érdekes és színvonalas könyvbemutatót és Szarvas Istvánnak átadta Dr. Szurkos István Amit nehéz kimondani című könyvét.
Szarvas István megköszönte a jelenlévőknek a részvételt és a szervezőknek Feldőtő Emesének, a Magyar Ház elnökének Bereczki Bíborkának, Feldőtő Sándornak, a Magyar Ház igazgatójának és Szalóki Petra ösztöndíjasnak egy-egy interjúkötetet adott át és meghívta a jelenlévőket egy koccintásra.
Hozzászólások