Pécs lakói, a vásárcsarnokba ellátogatók, a távolsági autóbusz-pályaudvarról indulók, vagy oda érkezők közül szinte mindenki elsétált már a Zólyom utca és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán álló régi, nagy, kétemeletes, terméskő lábazatú sárga ház mellett. Naponta több ezer ember fordul meg itt, így mondhatjuk, hogy ez a palota Pécs egyik legismertebb épülete, mégis szinte alig tudni róla valamit. Cikksorozatunk az épület történetét dolgozza fel.
Az első emeleti irodák
Az üzemi bérház első emeletén, a lépcsőházak közötti részen, az építéstől kezdve mind a mai napig irodahelyiségek találhatóak, összesen 577 négyzetméter alapterületen. Ennek megközelítésére eleinte a Zólyom u. 2. szám alatti lépcsőházból volt lehetőség, noha a másik lépcsőház felől is rendelkezett bejárattal, de azt az ajtót – ahogy látni fogjuk jelen cikk további részében –, az 1990-es évekig nem használták.
A Városháza épületének harmadik emeletéről 1930. decemberben költözött be a bérház első emeletére a mérnöki hivatal vízvezetéki, csatornázási és köztisztasági üzeme, 29-étől már itt működött az ügyfélszolgálat. A „vízmű” mindössze öt évig használhatta az épület első emeletét.
A Zólyom utca 1972-ben
(Forrás: Fortepan/UVATERV)
Az 1935. augusztus 9-én a Dunántúl hasábjain megjelent hír szerint Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter programjába vette a magyarországi középfokú oktatás decentralizációját s ennek folyamán az egyik tankerületi főigazgatóságot Pécs kapta azzal a kikötéssel, hogy annak megfelelő elhelyezéséről a Város gondoskodik. Hosszas tárgyalások után a város egy minden tekintetben megfelelő megoldást talált azzal, hogy a tankerületi főigazgatóságot a teljesen modern, nemrégen épült üzemi bérház első emeletén helyezi el. Az ott működő hivatalokat részben a városházára vissza, részben a Heim Pál utcai városi bérházba költöztették. Az átalakítási munkálatok befejezése után, 1935. november elsején kezdte meg működését az épület első emeletén a tankerületi főigazgatóság dr. Závodszky Levente vezetésével. A főigazgatói székben több alkalommal is történt változás: Závodszky Leventét dr. Koch Nándor, dr. Fodor Ferenc, majd dr. Palos Bernardin váltotta az évek folyamán, egészen 1943-ig, amikor a főigazgatóság a Cseh-palotába költözött. Miután a hivatal kiköltözésével az itteni 12 helyiség felszabadult, kétféle terv merült fel a hasznosításra. Az egyik szerint ide helyezték volna el az akkor létrehozni tervezett Dunántúli Tudományos Intézetet, a másik terv szerint a helyiségeket lakások céljaira alakították volna át. Végül egyik terv sem valósult meg.
A helyiségeket a Közellátási Felügyelőség foglalta el 1943-1949-ig. Háttér: 1941-ben minden megyében megszervezték a Közellátásügyi Minisztérium felügyelete alatt a közellátási felügyelőségeket a hadsereg és a városok szükségleteit biztosító terménybeszolgáltatás végrehajtására; a megyei felügyelőségek 1950-ig működtek. (Forrás: História, 1988. 1. sz. 27. oldal.)
Az épület nyugat felől, 1972-ben
(Forrás: Fortepan/UVATERV)
1949-ben az államosítás egy sor megoldandó problémát vetett fel a város vezetősége számára, különös tekintettel a város kezében maradt közüzemek elhelyezése tekintetében. A víz- és csatornamű raktárai, műhelyei, továbbá a város köztisztasági üzemei a Zólyom utcai egykori gyárépületbe (Herczeg Testvérek Rézöntöde Gyára) költöztek. A vízmű irodái pedig az üzemi bérházba kerültek vissza miután a régi helyiségeket felújították, a falakat és az ajtókat átfestették. A vízmű irodái bő három és fél évtizeden át működtek az épület első emeletén, a cég 1985 nyarán-koraőszén költözött új telephelyére, a Nyugati ipari útra – adta hírül a Dunántúli Napló 1985. július 31-i számában megjelent cikk, amely arról is tájékoztatást adott, hogy az irodahelyiségeket a Pannónia Agroinnovációs Vállalat, későbbi nevén Pannónia Innováció Rt. veszi át.
1993-ban jött létre a Városi Vagyonkezelő Kft., ekkor a szervezet irodái költöztek az épületbe. Az első emeleti irodákat addig évtizedeken keresztül csak a Zólyom utcai lépcsőház felől lehetett megközelíteni, a Bajcsy-Zsilinszky úti lépcsőházban ugyan megvolt az ajtó, de azt folyamatosan zárva tartották. Ekkor megnyitották az ajtót, és onnan kezdve a másik lépcsőház addig békés nyugalomban élő lakói is megtapasztalhatták a napi munkavégzés és az ügyfélforgalom következtében a folyamatos jövés-menést és ajtócsapkodást. Az intézmény több átalakuláson ment keresztül, elnevezése is változott az idők folyamán, a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. Vagyonkezelő Divíziójaként költözött át 2002. szeptember 2-9. között a Búza tér 8/b szám alá.
Az irodahelyiségeket 2003-tól a Pécsi Közlekedési Rt. használta. A cég részlegei közül az igazgatóság, a közgazdasági, a pénzügyi-számviteli, a műszaki és a marketing-PR osztály kapott elhelyezést az épületben. 2011 áprilisában biztonsági őrök közreműködésével – a két évvel korábbi vízmű-átvételhez kísértetiesen hasonló módon – vette át a Pécsi Közlekedési Zrt. irányítását Pécs akkori városvezetése. Az irodák még 2012 áprilisáig működtek a házban, a városi közösségi közlekedést attól kezdve a Tüke Busz Zrt. végzi. Az iroda – és a földszinti bérletpénztár – kiköltözött az épületből, majd az értékes első emeleti ingatlan 7 éven keresztül funkció nélkül, üresen állt.
Jelenleg az első emeleti irodákat, valamint a vegykísérleti állomás korábban említett helyiségeit 2019 májusa óta az ALDI International IT Services Kft. informatikai központja használja. A központ beköltözését több mint egy éves átalakító munka előzte meg, melynek során külön udvari bejáratot alakítottak ki a dolgozók számára, tehermentesesítve így mindkét lépcsőházat.
Helyiségek a bérház udvari oldalán
Az üzemi bérház udvari részén egy félkör alakú, egyszintes, alagsorral ellátott épületrész található. Földszinti része az első emeleti irodákhoz kapcsolódóan raktárként (irattár) szolgál. Az alagsor egyik felében kapott helyet a központi fűtést szolgáló kazán, a másik felében pedig 1973-tól a Pécsi Vízmű KISZ klubja, 1985-től az 1990-es évekig a Pannónia Innováció nyomdája, majd azt követően rövid ideig fitness-terem működött, napjainkban ismét raktár.
Hozzászólások