Húsvéti tojás
A pillanatok emlék-ezüsttükrében újra és újra ott fényesednek a gyermekkori húsvéti tojások. Legtöbbjük egyszerűen csak piros vagy kék festékfürdőt vett, egyesekre azonban díszeket varázsolt a Nyúl ecsetje – vagy másvalakié a Nyúl megbízásából. Hímes tojás remekművek a mi vidékünkön nem készültek, de más tájakon, tudom, igen. Fények, árnyak, virágok, keringő méhek, lélegző égbolt, vízparti fűzfaágak, hintázó madárhangok együttesen mindig elhoztak egy bűvös húsvéti hangulatot, melyet ma már hiába keresnék, de a mai gyermekek, remélem, szintén megtalálják.
Könyvek
Szinte annyiféle könyv van, ahányféle ember. Szakkönyveknél is. A kis okos könyvecske, melyben, rövidsége ellenére, meglepően sok minden található, talpraesett, csinos leánytudóska, ha külsőleg nem is nőtt nagyra. Az óriási behemót könyvfavágó viszont kissé faragatlan és túl nagy fába vágta tudományfejszéjét: ez is, az is hiányzik belőle. Köznapi emberkönyvek tudnak ezt-azt, de sok mindent, amit tudniuk kellene, nem – és amit tudnak, azt sem feltétlenül jól. Tökéletes szakkönyvvel – legyen az bár Lexikon Főtekintély, az Akadémikusok Akadémikusa – még nem találkoztam, konkrét dolog keresésénél ilyenkor nemritkán kiderül: az akadémikus is csak ember.
A szépirodalmi könyvek még sokfélébbek: vannak szépséges, érzelmes, butuska könyvleányzók (ezek a legkapósabbak!), jókedvű könyvbohócok, keményarcú, szigorú regénykönyvférfiak, fellegekben járó versidealisták, bohém, de hamar megunható könyvifjoncok, utazgató nyugtalankönyvek, sőt, van félanalfabéta könyv is. Utóbbi egyáltalán nem tud olvastatni, de meggondolatlanul kinyomtatták.
Olvasó és könyv viszonya gyakran olyan, mint két ember szerelme. A szerelemről azt szokták mondani, hogy vak. Számomra például a matematikakönyvek mind csúf, utálatos, kibírhatatlan vénkisasszonyok, mások számára viszont ugyanezek esetleg gyönyörű, szívdobogtató, heves udvarlásra ösztökélő leányzók. Egy pillanatra el is tűnődöm rajta: ezen esetekben én vagyok vak, vagy pedig ők, a számokkal, képletekkel rokonszenvező különcarisztokraták. Nyilván ők, mert köztem és egy matematikakönyv között szerelemről szó sem lehet!
Hozzászólások