Sportszellem
A verseny napjának reggelén az atléta elment a jósnőhöz, hogy fejtse meg az álmát.
___– Hallgatlak – mondta a jósnő mély, férfias hangján.
___– Azt álmodtam – kezdte az atléta –, hogy én futok az élen, de amikor egészen közel értem a célhoz, láttam, hogy a szalag már át van szakítva. Aztán pedig, ahogy elhajítottam a gerelyt és az a földbe fúródott, láttam, hogy jó pár lépésre távolabb egy másik gerely áll a földbe fúródva. Amikor pedig a diszkoszom csapódott a földbe, azt láttam, hogy jó pár lépésre távolabb egy másik diszkosz hever a földön. Azt jelenti ez, hogy el fogom veszíteni a versenyt?
___A jósnő behunyta a szemét, elmormolt néhány érthetetlen varázsigét, majd az asztalán lévő varázsgömböt két tenyerének öblébe fogta, és rámeresztve a tekintetét megszólalt.
___– Az álmod arra enged következtetni – mondta lassan, mintha nem volna egészen biztos a jóslatában –, hogy megnyered a versenyt.
___Az atléta másnap reggel megint felkereste a jósnőt.
___– Adok egy aranyat örömömben – mondta neki –, de áruld el, honnan tudtad, hogy győzni fogok?
___– Tudni nem tudtam – mondta az –, csak valószínűsítettem.
___– És miből valószínűsítetted, amikor az álmomban veszítettem? – kérdezte az atléta.
___– Előtted nálam járt a legfőbb vetélytársad – felelte a jósnő –, és ő is elmesélte az álmát.
___– És ő mit álmodott?
___– Azt, hogy nagy üdvrivalgás közepette fejére helyezik a babérkoszorút.
___– És neki mit jósoltál? – kérdezte az atléta.
___– Semmit. Azt mondtam, hogy ebből az álomból nem lehet következtetni a verseny kimenetelére.
___– Mégis, miből tudtál következtetni rá?
___– Nem szoktuk kifecsegni a titkainkat – mondta a jósnő némi gondolkozás után –, de az aranyadért cserébe kivételt teszek veled: a két álom összevetéséből.
___– Még mindig nem értem – mondta az atléta.
___– Pedig egyszerű – mondta a jósnő. – Ő a győzelemről álmodott, te meg a versenyről.
Valóra vált álom
Miután egy alattomos betegség tolószékbe kényszerítette, valósággal szenvedélyévé lett az útleírások, úti élmények olvasása és utazási prospektusok nézegetése, tanulmányozása. Rendszert vitt ebbe a jószerével egyetlen időtöltésébe: kinézett magának egy országot, egy nevezetes várost vagy egzotikus vidéket, és mindent elolvasott róla, minden lehetséges forrásból. Álmában aztán megelevenedtek, életre keltek az ismeretei; ott járt a kiválasztott helyen, és miután felébredt, úgy érezte, felejthetetlen élményekkel lett gazdagabb. Lenyűgöző szemléletességgel mesélt aztán az ápolójának pazar városokról, mesés palotákról, paradicsomi kertekről, letűnt korok romos emlékeiről, idegen világok ünnepeiről, hagyományairól, szokásairól, vadregényes tájakról, festői bércekről, sivatagról, jégmezőről, szavannáról. Az ápoló mindig élvezettel hallgatta – magában egy idő után „Világjáró”-nak nevezte őt –, és el-elcsodálkozott azon, hogy mennyire szürkék, elmosódottak, mennyire kevésbé valóságosak a saját emlékei; mintha meg se történtek volna tán.
___– Aztán hova lesz az utazás ma éjjel? – kérdezte egy napon a Világjárótól, aki éppen egy prospektus tanulmányozásába temetkezett bele.
___– Egy trópusi szigetvilágba – felelte az. – Igazi földi paradicsom – folytatta lelkesen. – Festői tájak, kristálytiszta tenger, gyönyörű lányok. Fűszoknyát hordanak, virágfüzérekkel ékesítik magukat, és nem fedik el a keblüket.
___– Aztán csak óvatosan ám azokkal a fűszoknyás lányokkal! – tréfálkozott az ápoló.
___– Egyszer élünk – mondta erre amaz cinkosan nevetve. – Lám csak – folytatta aztán, ahogy tanulmányozta tovább a prospektust –, korhű tengerjáró vitorlással is át lehet hajózni egyik szigetről a másikra. Remélem, egy ilyen út is összejön.
___– Az időjárás-előrejelzések szerint heves viharok lesznek arrafelé – tréfálkozott megint az ápoló.
___– Annál jobb! – mondta erre amaz. – Igazán rám férne már egy embert próbáló kaland.
___Összenevettek.
___Másnap reggel az ápoló holtan találta a Világjárót. A takarója és párnája a padlón hevert, a lepedőt összevissza gyűrte maga alatt. Egyik kezét könyökénél behajlítva felfelé tartotta, arcvonásain megmerevedett a kétségbeesés. Mintha gonosz erőkkel viaskodott volna álmában, reménytelenül.
___Igen, félúton két sziget között hajótörést szenvedett a viharban.
Hozzászólások