Tisztelt Hetedhéthatár, Kedves L. Csépányi Katalin! Köszönöm szépen írásom közlését! Kedvező véleményén eztán a rövid abszurd jelenetekről (melyeket Ön és a szerkesztőség volt szíves dicsérő bátorítások közepette megjelentetni) áttérek a nagyobb lélegzetű színpadi művekre, s talán epigrammáim mellé felsorakoztatok egy-egy szonettet is. Szigetvári-Szattinger Krisztiánnak köszönöm szépen az „Ide nekem egy orosz lányt is!”-aranyköpést, némi módosítással fel is használtam új darabomban. Hálás köszönettel:
Yours scincerelly: Will Shakespeare
*
Tisztelt /77határ! Köszönöm a Lehetőséget, a Tenger Segítést elindulni! Magamról mostan semmit, fényképet sem küldenék, nem bírok – átkozott Nembírás! – magamról írni, mámai verseim is zömmel a magomról szólnak. Egy kérésem volna mégis, mégis volna egy kérésem: verseim közlésekor kéretik az eredeti helyesírást meghagyni! Drága dajkám német volt, s én az ő emlékére a főneveket – eddig is, eztán is – nagybetűvel írom.
Punktum: Ady
*
Kedves Katalin, nb. szerk.! Köszönettel vettem, hogy verseimet közölték! Ez erkölcsi és anyagi téren egyaránt „életmentőöv” volt számomra.
Üdvözlettel: József Attila
Ui.: Az Altató c. versben jav. változtatással egyetértek: tartalmilag és ritmikailag is jobb az „aludj el szépen, Kisbalázs”, mint az „Alukálj már, te Bogádi Kis!”
*
Hetedem! Hetem! Határom!
Áldást, békességet, málnás édességet! Csak gratulálni tudok, de sebaj! Ejsze csak azt is akarok! Nőjön még hét határotok, hogy tovább határtalankodjatok. Állatokon griberli, lábatokon pukkedli, hasatokon hokedli, pacaltokon nokedli!
Édestestvéremet, Samukát siratom, veletek a következő 200 számot iratom, a maradék hajamat nyiratom, L. Csépányi Katinkát meg csókoltatom-bókoltatom, körös-körül-körbe udvaroltatom. Maradok hétszerhetvenhetedszer is szeplőtlen szeretettel
L. Ervin
*
T. Héthatár! A lap jó. Maradhat.
Hemingway
*
Tisztelt (?) Hetedhéthatár!
Már ne tessenek haragudni, de amiket a maguk újságja rólam állít, az szemen szedett nem igaz egy szava se! Én, kérem, tisztességes asszony vagyok, de amióta megjelent maguknál az a Tám László „művész úr” (nohiszen!?!), azóta szájára vett a falu, s még a böllérek kutyája se fogadja a köszönésem. Az uram – becsületben megőszült harangozó – elhagyott, a jó híremnek vége.
Kérem, tessék ezt jóvátenni, s megírni, hogy nekem ezzel a Tám László „művész úrral” (?!!) semmilyen afférom se nem volt, nemhogy „fejezetek”! Se színesbe, se pedig fekete-fehérbe.
Köszönettel: Kis Leica
*
Olvastam a cuccost! Király!
Zolee
*
Rabma panjabi szuszkarta gratula stop delenghi ripmata kati-bódhiszatva stop sziszkerida mahatharabi indikarta padma gurang szattinger-szútra stop
Sziniszti: Rabindranath Tagore
Hozzászólások