Néha széttépnéd a kötelet,
mi régóta összeköt minket,
de hidd el, nagyon erős ez a szál.
Higgy benne és szeress, vigyázz rám.

Néha kínzó sebeket ejtesz,
de el akkor sem eresztesz,
mert tudod, mellettem nyugalom vár.
Én csak annyit kérek, szeress, vigyázz rám.

Mikor mélyen lelkedbe marok,
s boldog jövőnk romjain taposok,
vad dühömben szólni nem tud a szám,
de akarom, hogy szeress, vigyázz rám.

S mikor érintésed oly lágy,
hogy testemet elönti a vágy,
tér és idő nekem nem számít már.
Egy a fontos: szeress és vigyázz rám!

Hiszen ha egymás szemébe nézünk,
ugyanakkor dobban meg a szívünk.
Ahogy akkor ölelsz hosszan s némán,
én érzem, hogy szeretsz és vigyázol rám.

Megosztás

Tweet