Vannak éjszakák • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Vannak éjszakák

 

Időm nagy részében olyan finoman, puhán,
halkan kattog bennem a kis metronóm, hogy
szinte észre sem veszem, de vannak olyan
éjszakák, mint a tegnapi is volt, amikor
hangosan, szinte kattogva ver, aludni nem
hagy engem. Ilyenkor beszélgetek vele, meg
a Teremtővel, számolom az órákat, melyek
lassan múlnak el, várom, hogy megvirradjon,
eljöjjön végre a reggel. Ébren fekszem a puha
nagy csendben, kit-kat: hallgatom, és érzem,
ahogy a szívem egyre csak életre ver engem.

 

2020. 12. 10.

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Vannak éjszakák”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés