Hol volt, hol nem volt, az üveghegy közelében, de a nagy bevásárló központon túl, egy oldalsó útról nyílt Dörmögő Miksa királysága. Nem volt nagy, de ahhoz éppen elegendő, hogy igazi királyság legyen, benne királyi palotával, udvartartással és alattvalókkal. Dörmögő Miksa királyt megfontolt, igazságos királynak tartották, csak az volt a baja, mielőtt döntött volna valamilyen ügyben, előtte mindig dörmögött, megjegyzéseket tett, de végül mégis igazságos volt. A király feleségét Falatozó Hedvignek hívták, mert szeretett enni, az asztal a szobájában mindig meg volt terítve, finom falatokkal. Egy lányuk született csak, Karcsú Janka névre hallgatott és valóban nagyon karcsú volt, vidám és szép, szerette az embereket és döntéseiben király apjához hasonlított. A palotához tartozott még Dohogó Hugó udvarmester, aki onnan kapta dohogó nevét, hogy számára semmi sem tetszett, mindent megkifogásolt, ha lehetett, az ellenkezőjét tette. Sok baja volt a királynak vele, főleg azóta, mióta népes rokonságát is a palotába hozta. Dohogó Hugó volt a Nagy Hugó, de itt lakott még Pici Hugó, Kicsi Hugó, Középső Hugó, Oldalsó Hugó, Hátsó Hugó, Felső Hugó és Alsó Hugó. Történt egyszer, hogy Dörmögő Miksa király vidámságra vágyott. Elhatározta, az ősz közeledtével, nagy szüreti mulatságot fog rendezni és azt kéri az udvartartásától, mindenki szépen, csinosan öltözzön fel. A legszebb jutalmat kap majd. Ezt a szépséget pedig mindenki leellenőrizheti a palota alagsorában található igaz tükör segítségével, a király jelenlétében. Ezt az igaz tükröt, a király, a szomszédos Szaniszló királytól kapta. Fel is állíttatta ott az alagsorban, Szaniszló király embereinek segítségével. Másnak nem volt szabad bemenni oda, a tükörszoba kulcsát maga Dörmögő Miksa király őrizte, nem adta oda senkinek. Amikor a tükör elkészült, Szaniszló király és Dörmögő Miksa király kettesben bementek az igaz tükörhöz és megnézték magukat. Dörmögő Miksa király mikor megpillantotta magát, meglepődött, de nagy kacajra fakadt és sokáig rázta a nevetés. Azonban nem árulta el, mit látott. Arra gondolt, ezt kipróbálja embereivel, és az igaz tükör segítségével, mindenkit alaposan meg fog ismerni.
Elérkezett a nagy nap. Mindenki felvette a legszebb ruháját, kicsinosították magukat, volt, aki még a fodrászhoz is elment. Ott álltak sorban a palota alagsori, igaz tükör szobájának bejárati ajtaja előtt. Délután három órakor megszólaltak a fanfárok, jött Dörmögő Miksa király, de huncut mosoly bujkált az arcán. Kinyitotta az igaz tükör szoba nagy ajtaját és a tükörrel szembe tett nagy fotelba helyet foglalt. Innen jól lehetett látni a tükröt, meg azt a tükörképet, melyet az igaz tükör, a belenézőről mutatott. Elsőként Falatozó Hedvig királyné állt a tükör elé. A tükörben egy nagy elefánt látszott, amint éppen ormányával egy nagy szelet süteményt dob a szájába. A királyné meglepődött, először mérges lett, aztán megenyhült és jókedvűen nevetett és helyet foglalt a király mellett. Ekkor a király is a tükör elé lépett és onnan egy jóságos barnamedve tekintett vissza. Így látva, a királyné megnyugodott. Következett Karcsú Janka királykisasszony. Félszegen lépett a tükör elé, ahol egy kedves őzike pillantott vissza rá. Megszeppent egy kicsit, a király és felesége, a királyné, jó érzéssel mosolyogtak. Aztán jöttek a palota lakói sorban. Az őrparancsnok tükörképe egy szürke sas volt, a kengyelfutó postás egy fürge zerge képében volt látható. A levélhordóra egy fehér galamb tekintett vissza. A kincstárnok egy hörcsög képében jelent meg. A szakácsné nagyon meglepődött, mert egy csigát látott, amint lassan viszi a házát. Jellemző volt rá, mert az ebéd, a vacsora mindig késve készült el. A konyhai kisegítő kukta nagy derültséget okozott, ő egy kihízott sertés képét mutatta. Még röfögött is. A végére maradt Dohogó Hugó udvarmester és népes rokonsága. A Nagy Hugó egyenlő volt egy farkassal, vicsorító fogakkal, a Pici Hugó egy macska volt, a Kicsi Hugó levelibéka, a Középső Hugó sakál, Oldalsó Hugó egy görény, Hátsó Hugó egy pók, Felső Hugó egy kutya, Alsó Hugó, pedig kecske képében jelent meg az egyre népesebb közönség előtt. Volt is nagy nevetés, kacagás. Ezt a Hugó Família nem vette jó néven, mert eléggé elmarasztaló volt a tükörkép róluk. Titkon úgy határoztak, hogy az éjszaka leple alatt, ellopják a tükröt, összetörik, többé senki ne nézhesse meg magát benne, ne derüljön ki, milyen is. El is lopták, de nem tudták összetörni, így úgy döntöttek, ásnak egy nagy gödröt, és abba elföldelik. Rá is pakolták a földet, vastagon és megnyugodtak. Csak egyet felejtettek el, hogy az igaz tükör nélkül is, mindig kiderül az igazság.
*
Jelen írás a Total Art Egyesület „Az animáció más slammel” című írói pályázatára készült.
A program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.
Hozzászólások