Ady hangján

Krisztus csak áll itt, áll e nyegle korban,
a mindenség, a végső minden hol van?
Be fáradt, bús, mily elgyötört a holnap,
szolga sorsom nem tud megpihenni.

Igéd, Uram égő, áldott igéret,
a Vanból a Nincset százszor kitéped.
Erőt koldulok most itt, hitet újra,
mint aki enne-inna, hozzád bújna.
Ó, mintha enne, inna, hozzád bújna,
nászágyát vetné, szavaidból súgva.
Tied vagyok, én gyáva, boldog, bolond,
ki Lédám áldva ünnep-imát borong:
te múló mámor megváltója, drága,
kit szülőanyja ringat s édes álma,
ha jő az est, és leszáll mind a pára.
Légy forró ölem igaz messiása.

Megosztás

Tweet