Hacsek és Sajó: Nyaralás a trópusokon • Hetedhéthatár

Humor

Hacsek és Sajó: Nyaralás a trópusokon

Lassan már egy éve nincs közöttünk Sas József humorista. Amikor betegségéről hírek kezdtek kiszivárogni, egy „klasszikus” vigasztalóra gondoltam. Nem jött be. Pár hónap múlva itt hagyott bennünket. Legyen ez a pár zsenge poén egy szál hóvirág a sírján.

Hacsek és Sajó: Nyaralás a trópusokon

H – Hol járt eddig, hogy hála istennek nem láthattam?
S – Hogyha ezt maga tudná!
H – Akkor nem kérdezném.
S – Egyébként is, mit érdekli magát, hogy én merre járok? Van egy kis összespórolt pénzem.  Arra járok, amerre akarok!
H – És ezt a nagysás asszony is tudja?
S – Tudja hát, tudja, hiszen együtt szoktunk nyaralni.
H – Nyaralni? Sajókám, maga elnézte a naptárt. Legfeljebb telelni lehettek.
S – Na látja, maga ezt is rosszul tudja. Figyeljen ide, vannak a földön olyan égövek, ahol most éppen a nyár tombol, sőt mondok még valamit, ott vannak a trópusi szigetek, ahol állandóan húsz fok körüli hőmérséklet van, úgy is mondhatnám, hogy állandó nyár.
H – Égöv, meg trópus. Mondja Sajókám, maga ezeket honnan tanulta?
S – Hát, tudja Hácsek, mielőtt elutaztunk a nagysás asszonnyal utánaolvastunk, na meg ott van az a sok természetfilm. A sok szép táj, állatok. Ha látta volna az ottani lányokat!
H – Miért, azok másak?
S – Bizony, van olyan hely, ahol csak fűszoknyát hordanak.
H – Fű micsodát?
S – Fűszoknyát.
H – És mondja csak, arra van tehén?
S – Tehén? Az meg minek?
H – Hát, mondjuk, nincs veszélyben az a fűszoknya? Nincs, ami lelegelje esetleg, ott elől?
S – Nincs, tehén az nincs, maga méreten aluli. De van bőgőmajom, gorilla, lajhár.
H – És a bőgőmajom, az bőg?
S – Biztosan, de én nem halottam.
H – De hogyha bőg, akkor nem tehén? Esetleg, tudja a fűszoknya…
S – Nem, a majom az nem tehén és punktum!
H – És a lajhár?
S – Na látja, olyant én is láttam. Ott csüngött naphosszat egy ágon.
H – Csak ott lógott? És nem is evett?
S – Néha, egy pár levelet elmajszolgatott. Oszt jónapot! Tudja, hogy a lajhár naponta összesen csak mintegy 400 métert kúszik, a talajon meg csak 250 méternyit vánszorog?
H – Aha, most már kezdem kapisgálni.
S – Micsodát kezd kapisgálni?
H – Hát azt, hogy a múlt hétvégén a Fradi meccsen miért kiabálták be, hogy”Mozogj, te lajhár!”
S –Aztán még látott más állatot is a ténsasszonnyal?
H – Persze, hogyne! Gyönyörű madarakat láttunk. Például ott volt a paradicsommadár…
S – Paradicsommadár? Magának biztosan nem ártott meg a sok koktél?
H – Nem, annak a madárnak az a neve, a hímnek díszes tollai vannak. Képzelje el ez a madár egy egész tánckoreográfiát ad elő párzás előtt.
S – És ez madár a hölgyeknek tetszik?
H – Bizonyára, mert legtöbbször létrejön a frigy.
S – És mondja, ezt maga is kipróbálta a ténsasszonnyal?
H – Nem, nekem nem kell táncolnom, én másképp fejtem ki vonzerőmet.
S – Ne mondja, és miképp?
H – Ez nem tartozik magára. Úgy sem értené. Maga még a végén összetévesztené a násztáncot a menyasszonytánccal. De látom, érdeklik a madarak.
S – Hát hogy ne érdekelnének? Érdekelnek. Mondja csak, mit látott még ott a krókuszokon?
H- Trópusokon, maga analfabéta! Hát ott volt az arapapagáj, a sisakos kazuár…
S – Arapapagáj, szegény azt sose veszik bele a násztáncba!
H – És ami nekem nagyon tetszett, láttam elszállni egy hárpiát is.
S – A naccságosasszony tán hamarabb gépre szállt?
H – Na, mars ki innen! Nem is tudom, miért állok magával szóba! Figyeljen ide, elmagyarázom.
S – Mogyorózza!
H – A hárpia az egy sas!
S – Sas? Ne mondja! Biztosan utálatos!
H – Miért lenne utálatos?
S – Hát tudja, a hárpia, emlékezetem szerint legtöbbször a kedves anyóst vagy netalán-tán feleséget szokták így…
H- A hárpia egy méltóságteljes, óriás sas madár, testhossza egy méter, szárnyfesztávolsága akár két és fél méter is lehet.
S – Hacsek, hogy maga hogy kikupálódott ott a „krókuszokon” Apropó, véletlenül nem találkozott ott egy másik, kisebb sassal is?
H –De. Véletlenül találkoztam.
S – És mondja csak, ő milyen volt?
H – Kissé meggyötört. A bal szárnyát egy kicsit húzta, de megígérte, pár hónap múlva újra szárnyalni fog!


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS