Tisztelt Olvasók!
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasóközönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.
Színházi újságok, kiadványok Pécsett
Az előző részben Hlatky László (1911-1982) akkori színigazgatónk színházi újság-indítási törekvését ismertettem 1942-ből. Ennek tükrében most vegyük számba, milyen újságok, kiadványok jelentek meg az 1870-es évek elejétől az 1970-es évek végéig színházi témával.
A pécsi újkori színházi újságok számbavételére igénybe veszem az 1992-ben nálunk, a Baranya Megyei Könyvtár és a Pannónia Könyvek gondozásában megjelent „Baranya megye sajtó-bibliográfiája 1832-1984” című, Surján Miklós (1933-2012) főkönyvtáros, könyvtárigazgató szerkesztésében megjelent összegzését. (A Baranya megyei városok színházi újságait ez az összeállítás nem tartalmazza.)
„A Súgó” – Ilyen címmel jelent meg az első ismert „humoriszticus” (sic!) (félig) helyi színházi lap, Pécs illetve Nagykanizsa székhellyel, 1872-ben több alkalommal is. Szerkesztőként Kőmíves Imre, kiadó-laptulajdonosként pedig Miklóssy Gyula lett megnevezve.
„Színházi Lapok” – Művészet-irodalmi, hétszer (!) megjelenő napilapként ismerjük, 1900-ben adták ki számait. Felelős szerkesztőjeként Németh Péter, laptulajdonosként is ő illetve felváltva Madarász Béla jegyezték. A Püspöki Lyceum Könyvnyomda adta a nevét megjelentetőként hozzá.
„Színházi Újság” – Az első, ilyen címet viselő újság 1901. és 1903. között jelent meg Művészeti és irodalmi napilap, illetve 1902-től színművészeti és szépirodalmi napilap megjelöléssel – hetenként hétszer! Felelős szerkesztője 1902-ig Honthy István volt, az utána következő személyét homály fedi! Szerkesztőként pedig két alkalommal, időszakonként Kővágó Örs szerepel. A kiadó tulajdonos Honthy István maradt szintén 1902-ig, hogy utána ki lett, nem tudjuk. A Püspöki Lyceum Könyvnyomda terméke volt.
„Színházi Hírlap” – Művészeti és színházi napilapként látott napvilágot 1903. november 7.-i alcímmel. A megjelenés végső dátuma 1904. március 27. volt. Salgó Sándor lett a felelős szerkesztője. Mind a kiadója, mind a nyomdája az addigra már híressé vált Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Rt. volt. A színházi idényben olvashatták az érdeklődők.
„A Színház” – Először ezzel a címmel, mégpedig művészeti napilapként 1907-ben találkozunk, felelős szerkesztője a ”Justitia” álnév mögé bújt, az Engel Nyomda vállalta a kiadását.
„Pécsi Művészet” – Hetenként kétszer jelent meg 1908-ban, amely színházi írásokat is tartalmazott. Felelős szerkesztője Rudnyánszky Endre volt, a Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdában jelent meg.
„Színházi Újság” – Másodszor ilyen cím alatt 1911-1912-ben jelent meg színházi és művészeti képeslap alcímmel, a pécsi színház hivatalos napilapjaként. Szerkesztette Gruber Győző, a kiadását a Loewenhain és Társa vállalta. A nyomda 1912-től lett föltűntetve, a Pécsi Irodalmi és Könyvnyomda Rt. volt.
„Színházi Újság” – Harmadszor az első világégés idején, 1915. és 1918. között adták ki, mégpedig a színházi idényben hetenként, a szerkesztőjét csak 1915/1916-ban ismerjük Baranyai László személyében, aki egyben a felelős szerkesztő is volt 1916-tól, és kiadóként is ő szerepel 1915 végétől. A Wessely és Horváth nyomdában készült 1918 végéig, ekkor rövid ideig a Dunántúl Nyomda vállalta a kiadását.
Az 1918 novembere és 1921 augusztusa közötti antant-szerb megszállás alatt – hasonlóan más sajtótermékekhez – a színházi lapok szintén megszaporodtak. Lássuk elsőként ezeket most.
„Komédia” – Színházi, művészeti, és szépirodalmi hetilap, amely 1919. február 15. és 1919. május között jelent meg Gruber Győző szerkesztésében.
„Pécsi Színházi Élet” – A legnevesebb, leghosszabb ideig megjelenő színházi kiadvány volt, 1919. július 17.-től 1936. április 14.-ig látott napvilágot. (1934. szeptember 21.-től 1934. november 1.-ig szünetelt. Olyannyira szövevényesek voltak a megjelenési adatai, hogy itt és most nem tudok mindent részletesen fölsorolni.) Szöveges színlapként főként a Pécsi Nemzeti Színház lapjaként jelent meg, de időszakonként váltakozva színházi, irodalmi és művészeti hetilapként adták ki a színházi szezonban. Felelős szerkesztőként Fodor Tibor (1919), Honthy István (1920-1926), Dobos Gyula (1926-1927), Honthy István (1927-1928), Honthy István, Gőbel Károly (1928), Honthy István (1928-1933), Kemény József (1933-1936) szerepel. Emellett még főszerkesztők, szerkesztők, társszerkesztők, helyettes szerkesztők, főmunkatársak is szerepelnek az összeállításban. Kiadóként, laptulajdonosként szintén számos név szerepel. A Dunántúl (1919-1921), a Pécsi Irodalmi és Könyvnyomda (1921-1925), a Részvénynyomda (1925-1926) és ismét a Pécsi Irodalmi és Könyvnyomda (1926-1936) szerepel megjelentetőként. (Érdekességként megjegyzendő, hogy 1924-1925-ben „Pécsi Színházi Élet Mohácsi Társaság /szezón /sic!/ száma/” címváltozata volt a lapnak, Pécs-Mohács megjelenéssel, amikor a pécsi színház itt vendégszerepelt. A felelős szerkesztő Honthy István, a szerkesztő Bálint István, a társszerkesztő Husti Sándor, a laptulajdonos Honthy István volt, és ezt a lapot Friedrich István mohácsi nyomdájában nyomtatták.)
„Rivalda” – Ilyen nevű hetilap először 1920-ban jelent meg több alkalommal, László Ferenc volt a felelős szerkesztő, a „Hír” lapkiadó vállalat kiadásában, a Pécsi Irodalmi és Könyvnyomda nyomdájában.
„Szilveszteri Színész Újság” – Egy alkalommal forgathatták a pécsiek, mégpedig 1920. december 31.-én, és nem más, mint a később híres komikus- és jellemszínésszé fejlődött Komlós Vilmos (!) felelős szerkesztő és kiadó alatt. A Dunántúl nyomdában nyomták.
„Színpad” – Ilyen néven is ismerünk havi lapot, amely 1921 tavaszán jelent meg Boncz József felelős szerkesztősége alatt, a „Dunántúl” nyomdája kinyomtatásával.
„Pécsi Színpad” – Hol Szabó Géza színházi- (1921-1923), hol színházi és művészeti- (1923), hol ifj. dr. Müller János színházi-, hol pedig társadalmi kritikai, színházi és mozi hetilapként adták ki 1921. és 1924. között. Felelős szerkesztőként Szabó Géza (1921-1923), ifj. dr. Müller János (1923-1924), Pénzes S. volt föltüntetve. Emellett hasonló ütemben váltották egymást a társszerkesztők, a szerkesztők, a laptulajdonosok (Szabó Géza illetve Vócsa Ferenc), a felelős kiadók (Werner István és Vócsa Ferenc). A nyomda 1921. és 1923. között a Dunántúl-, 1923. és 1924. között pedig a Haladás Nyomda volt.
„Színház” – Egy másik ilyen nevű lappal szintén találkozunk, mégpedig „szépirodalmi és művészeti riportlap” címmel a szakirodalomban, amely hetenként jelent meg 1922-ben Komlós Jenő szerkesztésében.
(„Színházi Újság” – cím alatt a Mohácsi Hírlap színházi száma is megjelent 1925-ben pár szám erejéig hetenként, mégpedig Zsuzsits András felelős szerkesztésében, a lap- és nyomda tulajdonos pedig Fridrich Oszkár volt.)
„A Rivaldán túl” – A „Dunántúl” mellékleteként jelent meg 1926-ban többször, hol a furcsa című „párton kívüli színházi veséző,” hol pedig karácsonyi színházi melléklet gyanánt. A humoros kiadvány első szerkesztője „Krix-krax,” a második Kocsis Béla lett. A lap a nyomdájában adta ki.
„Színházi Újság” – Az 1927-ben néhányszor megjelent hetilap látszólag „kilóg a sorból,” mert a pécsi mellett a debreceni, a miskolci, a nyíregyházi és a szegedi színházak közös lapja volt egy rövid ideig. Felelős szerkesztőnek és kiadónak Úr Györgyöt választották, a pécsi számok felelős-, és (fő)szerkesztője, kiadója pedig Dobos Gyula lett. Pécsett mellette helyettes szerkesztőként illetve pécsi szerkesztőként Zsadányi Oszkárt jegyezték. A Hírlapkiadó és Nyomdavállalat Rt. Szeged jelentette meg.
„Pécsi Művész Élet” – A lap 1931. november 21.-én jelent meg Bodry László felelős szerkesztő és kiadó sajtótermékeként a Minerva Nyomdában. Színházi írásokat szintén tartalmazott.
„Színház és Társaság” – Egyetlen számát ismerjük csak 1933. november 25.-ről, felelős kiadója Kemény József lett, és ezt is a Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Rt. nyomta.
„Színház” – Hasonló címmel már találkoztunk, ennek a sajtóterméknek csupán egy számáról tudunk, az 1933. december 2.-án megjelentről. Felelős szerkesztője és a kiadója is egyben Serényi Ede volt. A Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Rt. adta ki.
„Pécsi Színpad” – A hasonló című, rendszertelenül megjelenő lap 1933. és 1934. között került az érdeklődő színházbarátok kezébe Holló Pál összeállításában (1934), a felelős kiadók Werner József (1933-1934) és Kemény József (1934) voltak, az Irodalmi és Könyvnyomdai Rt. lett a kiadója.
„Riport Újság” – Azért került ide az újság 1937. december 21.-i, egyetlen száma, mert itt Tatár János főmunkatárs elhatárolódik egy 1937. december 17.-i Pécsi Napló „Nyílt tér” rovatában megjelent cikk tartalmától, amely egy meg nem nevezett pécsi színésznőről szólt. Innen tudjuk, hogy ilyen nevű, feltehetően Pécsett megjelenő lap egyáltalán létezett. (Hogy azután hány ilyen című sajtótermék jelent még meg, az jelenleg nem ismert.)
„A Rivalda” – Ilyen címen másodszor adták ki 1938. húsvétján, a színház akkori műsorával. Csak a felelős kiadó van föltűntetve, ő Oroszlán György volt. Nyomdaként a Részvénynyomda van föltüntetve. (Az más kérdés, hogy egy másik könyvészeti forrás szerint már 1937-ben is megjelent Kemény József felelős szerkesztő alatt, a Pécsi Irodalmi és Könyvnyomda kiadásában.)
„Színház” – Újabb ilyen című újságként 1939-ben adták ki mai tudásunk alapján egy alkalommal, mind a szerkesztő, mind a felelős kiadó Mester Tibor lett, és a Részvénynyomda terméke volt.
„Pécsi Színpad”, „Pécsi Játékszín”, ismét „Pécsi Színpad” nevek alatt „újjáéledt” a kiadvány 1955. és 1964. között, de ezek is rendszertelenül, a színi évadokhoz alkalmazkodva jelentek meg. Csajági János (1955-1957), Kocsis Margit (1957-1964) voltak a felelős szerkesztői, külön filmszerkesztője volt 1957-ben Mészáros Bálint személyében. Számos kiadó szerepelt a névsorban, főként a színházunk igazgatói, adminisztratív kollégái voltak ők. A Pécsi Nemzeti Színház kiadása mellett a Szikra Nyomdából került ki a lap, 1957-ben egy időben a Mecsek Nyomdában nyomták.
„Báli Napló” – Dunántúli Napló külön kiadásaként jelent meg 1964-től 1966-ig februárban évenként, a színész-újságíró farsangi bálok alkalmával. Szerkesztői-írói a lap akkori vezető újságírói voltak.
„Színházi Élet” – A Pécsi Nemzeti Színház közönség szervezői tájékoztatója volt ez az 1970. májusában-júniusában kiadott lap, melyet a Baranya megye Dok. (sic!) Laborjában nyomtattak ki.
„SZUR” (Színész – Újságíró Rangadó) – A harmadik és a negyedik ilyen mérkőzés lapja volt, 1965-1967 közt jelent meg, felelős szerkesztője Gáldonyi Béla (1965-1967) és Békés Sándor (1967) volt. Főmunkatársként a lapot a Dunántúli Napló akkori főmunkatársai jegyezték. Felelős kiadóként a Dunántúli Napló Szakszervezeti Bizottsága (1967) szerepel, nyomdaként pedig a Szikra. (Az időszaki lap neve utóbb TÜKE Parádévá illetve Mecseki Randevúvá változott.)
„TÜKE Parádé” – Ez az évenkénti időszaki lap a Színész – Újságíró Rangadó (SZUR) 1970-1972 eseményeit dolgozta föl humoros formában. Ezt tükrözte az 1971. évi alcím („A Színészek-újságírók vidám műsoros pécsi találkozójának lapja”), míg az 1972-es alcím a következő volt: „Színész-újságírók találkozó lapja.” Felelős szerkesztőjét 1970-ben ismerjük, ő Bocz József volt. A MUOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) Baranya megyei csoportja volt, 1971-től pedig a pécsi csoportja. Felelős kiadója Rab Ferenc volt, a Szikra Nyomdában készült. (Utóda a Mecseki Randevú lett.) „Mecseki Randevú” – A színészek-újságírók vidám műsoros találkozójának lapja. 1973. június 22.-én jelent meg, a (meg nem nevezett) szerkesztő bizottság lapjaként. (Több mint valószínű, hogy itt is a Dunántúli Naplói vezető újságíróiról van szó.)
„Pécsi Nyár,” „Pécsi Nyár,” Pécsi Nyári Színház” váltakozó címmel 1977-ben és 1978-ban évenként jelent meg Pécs megyei város Tanácsa Művelődési Osztályának kulturális tájékoztatójaként 1977-ben, 1978-ban pedig ugyanennek az osztálynak időszaki kiadványaként a Pécsi Nyári Színház előadásainak ismertetéséről. Felelős szerkesztője (Ambrus György) és felelős kiadója (Schenk János) volt 1977-ben, 1978-ban ugyanezek a beosztások hiányoznak. A pécsi Szikra Nyomdában nyomtatták.
Hozzászólások