Élményre méretezett ablak.
A hercegnő modora rózsa,
ruháit bánat szaggatja, –
s Ő egyre tüskékkel provokálja
a teremtő enyészetet.
Dacból izzik az ablakkeret,
bekönyökli az éjjel
s hagyja sziromlani
a torokba ragadt szavak helyett
a félálomra csukódó szemet.
Ajtót nyit a fájdalom.
Szűzi fehérben lebegi át
a sötétbe burkolódzó szobát.
Történni engedi a csöndet,
a túlnan álló
megtört gerincű hegyet – élni!
Míg a hajnal
az alkonyt letagadja,
mérget spriccel kékvérű húsába
– a köznép képes a lakomára.
Hozzászólások