Üvöltenék a szélbe • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Üvöltenék a szélbe

Egy pillanatra elszállt
A boldog perc veled.
De te… rám néztél és én
Tudtam már mindent.
Mégis félek, hogy jön
Egy újabb vonat
És elvisz örökre
Magam maradok magammal.
Csak az összeráncolt
Lepedő marad utánad,
És a kezed nyoma testemen,
Melyet csókjaid helyett
Könnyek borítanak.
Üvöltenék a szélbe,
Hogy halljad te is.
De csak a csend maradt utánad
És az a sok boldog pillanat,
Amit veled töltöttem.
Megöl a hiányod.


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS