Vattaszív • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Vattaszív

 

VATTASZÍV

 

   Van vérem, de vajon elég-e

     Hogy átfolyjon rokkant szívemen

       Dobogni kéne még egy kicsit

         Vagy egy dobszóló

           A végítéletig

          Hülye egy szerkezet

         Rántott hússal megy

        Anyatejjel először persze

       Aztán csak a sörtől van

        Dohogni mersze

         Hetven évig megállás nélkül

          Melyik rozoga Zsigulink gurult

            El a halál faszára benzin nélkül

             Üljünk hát be vattaszívünkbe

               Guruljunk még egy-két évet

                 Tovább a fehér fénybe!

                Vérünket megissza az idő

               Ha voltunk, úgy bizton leszünk is

             Az árnyaink az ágyaink

              Álmaink a párnáink

                Egyszer, tán örökre

                – Lehever minden költő

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások



Archívum

Hozzászólások

DISQUS