VATTASZÍV
Van vérem, de vajon elég-e
Hogy átfolyjon rokkant szívemen
Dobogni kéne még egy kicsit
Vagy egy dobszóló
A végítéletig
Hülye egy szerkezet
Rántott hússal megy
Anyatejjel először persze
Aztán csak a sörtől van
Dohogni mersze
Hetven évig megállás nélkül
Melyik rozoga Zsigulink gurult
El a halál faszára benzin nélkül
Üljünk hát be vattaszívünkbe
Guruljunk még egy-két évet
Tovább a fehér fénybe!
Vérünket megissza az idő
Ha voltunk, úgy bizton leszünk is
Az árnyaink az ágyaink
Álmaink a párnáink
Egyszer, tán örökre
– Lehever minden költő
Hozzászólások