Tisztelt Olvasók!
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasóközönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.
1928 január-április: színházi bemutatóink
Pécsi Színházi Élet 1935 (Forrás: Wikipédia)
Ebben a részben a korabéli helyi színházi híreket ismertetem a liberális Pécsi Napló (1892-1944) 1928. február 26.-i száma „Színház” rovatának közlésével.
„Pécsi színházi élet. Honthy István és Szecsen József színházi lapjának tartalmából kiemelkednek a következő cikkek: Gaál Franciska saját autóján Pécsre jön. – Az ember tragédiája új díszletekkel kerül színre. – Fodor (Oszkár) direktor nyilatkozik a színház legközelebbi programjáról. – Kádár Margit stb. stb. – Felhívjuk a figyelmet a lap ajándék szelvényeire.”
Gaál Franciska (Forrás: Wikipédia)
Elsőként a hírben szereplő, „Pécsi színházi élet” című sajtóorgánumról szólok a Pécsett 1992-ben, Surján Miklós (1933-2012) főkönyvtáros, könyvtárigazgató szerkesztésében megjelent „Baranya megye sajtó-bibliográfiája 1832-1984” című alapmű alapján. Ebben az időben, 1924. október 7. és 1929. január 12. között „Színházi, irodalmi és művészeti hetilap” volt. Jelentőségének emelkedését bizonyítja az a tény, hogy 1935. december 15.-től már a Pécsi Nemzeti Színház hivatalos lapjaként adták ki. A két szerkesztő közül Honthy István (1870-1939) író, költő, újságíró, lapszerkesztő az ismertebb. A következő hírként említett Madách-bemutatóról később írok még.
A lapban helyet kaptak színházunk hírei mellett a színházi közélet, sőt a színházi bulvár hírei is. Ide tartozott a közkedvelt „cabaret artist,” színésznő, filmszínésznő naiva, Gaál (Silberspitz) Franciska (Galizenstein Fáni, 1903-1972) autós útja is. (Mivel az akkori sztárok luxus életet éltek, nem volt meglepő a luxus autója sem.) Természetes volt az is, hogy a mindenkori direktor, jelen esetben Fodor (Fuchs) Oszkár dr. (1880-1950) nyilatkozata szintén szerepelt a hetilapban. (Aki pedig kíváncsi most, hogy mit írtak Kádár Margitról akkor, lapozza föl az újságot a könyvtárban…)
Zágon István (Forrás: Wikipédia)
Mindjárt ez után „A színházi iroda hírei” rovat következett.
„Ma, vasárnap három előadás! 3 – 6 – 9 órakor! Vasárnap délután 3 órakor, délutáni helyárakkal: Csattan a csók. Francia vidám operett, táncokkal és tréfás attrakciókkal. Három órás kacagás! Vasárnap este 6 órakor: Liliom, egy csirkefogó élete és halála. Molnár Ferenc világhíres városligeti legendáját ismétli meg vasárnap este 6 órakor, délutáni helyárakkal, a társulat. Vasárnap este 9 órakor: Orpheus a pokolban. Offenbach remek zenéjű operettje kerül színre harmadszor vasárnap este. A főszerepeket ez estén is Kóbor Irén, Erényi Böske, Palásthy Irén, Daka Anna, Hajnal Beáta, Egri Berta, Vajai Magda, Kormos Ferenc, Sugár Gyula, Sólyom Győző, Bihari Sándor, Károlyi Vili, Ütő Endre, Asszonyi Laci játsszák.
Biller Irén az 1920-as években (Forrás: Wikipédia)
Hétfőn este – Erényi Böske felléptével – Mesék az írógépről – délutáni helyárakkal. A hétfő esti előadás érdekességben nyer azáltal, hogy a főszerepet, Lehmann Vilmát az ábrándos kis gépírókisasszonyt ezúttal Erényi Böske, a kedvenc szubrett primadonna játssza. Tekintve, hogy e pompás operett most hosszabb időre lekerül a műsorról, a közönségnek csak hétfőn lesz még alkalma ez operettben gyönyörködni.”
Itt egy habkönnyű francia operett előadása, a „Csattan a csók” („Un bon garçon”) szerepelt első hírként. A Maurice Yvain (1891-1965) zeneszerző és André Barde (Bourdennau, 1874-1945) író, szövegíró alkotását magyarra kora híres műfordítója, színműírója, dramaturgja, humoristája, újságírója, Zágon (Fleisch) István (1893-1975) fordította. Pécsett ezt a művet G. Nagy Tibor vezényletével, Sugár (Stärk) Gyula (1890-1944?) színész, rendező rendezésében, 1928. január 20, 21, 22, 29 (délután), valamint február 20, és 26.-án (délután) adták elő. A február 20.-i előadáson az akkori neves színész- és táncosnő, Biller Irén (1897-1989, becenevén Bubus) vendégszerepelt.
Molnár Ferenc 1941 (Forrás: Wikipédia)
Másodikként Molnár (Neumann) Ferenc (1878-1952) egyik klasszikusa, a „Liliom. Külvárosi legenda” következett 7 képben, Vértes (Véber, Vértess) Lajos (1897-1961), Fodor Oszkár rendezésében. Ekkor, 1928. február 8.-án, 26.-án (délután) és április 22.-én – ez utóbbi Vértes Lajos búcsúelőadásával – került színpadunkra.
Offenbach: Orpheus a pokolban plakátja (Forrás: Wikipédia)
Harmadjára Jacques Offenbach (1819-1880) zeneszerző, csellóművész, impresszárió: „Orpheus a pokolban” („Orphée aux enfers”) 4 felvonásos operettjéről kell szólnom. Szövegét Hector-Jonathan Crémieux (nem Grémieux, 1828-1893) drámaíró és librettista, és Ludovic Halévy (1834-1908) író, drámaíró írták, hazánkban ekkor Evva Lajos (1851-1912) színházigazgató, író, műfordító, Nikolits Sándor (1834-1895) zeneművész, műfordító magyarra fordításában szólaltatták meg. Pécsett ez évben Kormos Ferenc színész volt a rendező, G. Nagy Tibor volt a karmester, és 1928. február 24-26, továbbá március 4.-én került a pécsi színpadra.
Végezetül Lajtai (Liebermann) Lajos (Manó, 1900-1966) zenéjére, Szomaházy (Steiner, Szomaházi) István (1864-1927) író, újságíró regényéből, Békeffi István (Miklós, 1901-1977) színműíró, kabarészerző szövegére írott „Mesék az írógépről” című 3 felvonásos, előjátékos operettje előadásairól esett szó. 1928-ban G. Nagy Tibor vezényelt, a rendező Sugár Gyula lett. A nyilvános főpróba január 25.-én éjjel (!) volt. Az előadások időpontjai: január 26-31, február 1-4, 9, 12 (délután), 14, 19 (délután), 27, március 11, 30, április 15 (délután). Az október 28.-i délutáni előadás már fölújítás volt. A főszerepet Erényi (Erhardt) Böske (1905-?) alakította. Amint látható, nagy sikere volt, ezért 1929-ben és 1938-ban szintén szerepelt színházunk repertoárjában.
Az újságban alatta nem csoda, hogy külön kiemelték a következő jelentős drámai színházi bemutatót.
Zichy Mihály metszete Madách művéről (Forrás: Wikipédia)
„Az ember tragédiája. (Keddtől kezdve.) A legnemesebb ajándék, amit a színház közönségének emlékül adhat. Madách Imre klasszikus alkotása színműirodalmunk legszentebb műve, melyet csak áhítatos hódolattal illethetünk, – melyet, mint a régi szent misztériumokat – csak imádatos tisztelettel hallgathatunk. Az Ember tragédiájának, e világhírű költői műnek ilyen színre hozása, mint a jelenlegi lesz, csak igen kevés társulatnak adatott meg. Hosszú hónapok munkája kellett ahhoz, hogy az Ember tragédiája olyan fenséges köntösben kerülhessen a pécsi színház színpadára, amely a fővárosi előadással is felveszi a versenyt.
Színtársulatunk büszke öntudattal, lelkesedésének minden gondos törekvésével igyekszik méltóvá tenni előadásunkat Madách halhatatlan remekművéhez. Vértes Lajos és Jákó Pál rendezők naponta színpadon és próbatermekben szorgalmasan próbálnak. A teljes szereptudás feleslegessé teszi már a próbákon is a súgást. G. Nagy Tibor karnagy a kísérőzene – mely Erkel Ferenc öröknevű zeneszerzőnk alkotása – gazdagságát néhány klasszikus kompozícióval emelte. A főszerepeket Sarlay Imre – Ádám, Ladomerszky Margit – Éva, Bánky Róbert – Lucifer, játsszák.”
Ladomerszky Margit fiatalon (Forrás: Wikipédia)
Sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre (1823-1864) író, költő, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes-, és az MTA levelező tagja „Az ember tragédiája” című 3 felvonásos drámai költeményét 1928. február 28.-án, 29.-én, március 1.-jén, 11.-én (délután), 13.-án (délután) játszották. Erkel Ferenc (1810-1893), Liszt Ferenc (1811-1886) és Ludwig van Beethoven (1770-1827) alkotásaiból zenéjét G. Nagy Tibor állította össze, Vértes Lajos mellett Jákó (Jellinek) Pál (1901-1977) színész, rendező, színigazgató, egyetemi tanár rendezte. A főszerepeket Sarlai Imre (1904-1983), Ladomerszky (Ladomérszky) Margit (Anna Mária, 1904-1979) és id. vitéz Bánky (Buchstabler) Róbert (1894-1981) játszották.
Természetes volt, hogy helyi színházi adataimat ez alkalommal is a Futaky Hajna (1927-2011) által szerkesztett, a fővárosban, 1992-ben kiadott, „A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával 1895-1949” című két kötetes forrásmunka adataiból merítsem.
Hozzászólások