Pécs gazdaságtörténetének meghatározó szereplője a Hamerli-dinasztia. Nevéhez fűződik a világhírű Pécsi Kesztyű, a Király utcában hosszú évtizedeken át működött vaskereskedés, valamint a Pannónia Nagyszálló. Mindemellett a Hamerlik jelentős mértékben hozzájárultak a Mecsek turistaútjainak fejlesztéséhez; a Flóra- és a Sári pihenő megépítése szintén a család tagjaihoz kötődik. Cikksorozatukban bemutatjuk a család néhány jeles tagjának munkásságát, a három nagy üzletág történetét.
Hamerli Imre és a Pannónia Nagyszálló
A város egyik nagy múlttal rendelkező szállodája, régi nevén Pannónia Nagyszálló, ma Palatinus Grand Hotel megépítése is a Hamerli család érdeme. Az épület helyén, a Király u. 5. szám alatt állt egykor az a szerény, egyemeletes ház, amelyben elindult a Hamerli kesztyű máig tartó diadalútja. 1911-ben, Hamerli Jánosné halálát követően az üzletet és a vagyont gyermekei felosztották egymás között. Hamerli Imre, az egyik örökös a kesztyű üzletág bevételeiből és bankhitel felhasználásával ekkor egy új üzletág alapjait rakta le: elhatározta, hogy szállodát épít.
A régi kesztyűgyár és -üzlet épületét 1912-13-ban lebontották, majd két év alatt felépítették – az első világháború éveiben – a szecessziós stílusú, elegáns szállodát. Az épület tervezője Pilch Andor, a korszak neves építésze volt. Hamerli Imre a szálloda építésének idején nagy fantáziát látott benne, de sajnos azt nem tudhatta előre, hogy az 1910-es – 1920-as évek fordulóján mekkora történelmi változások fognak bekövetkezni, a gazdasági válság következtében milyen hatalmas nehézségekkel kell szembenéznie majd. Így a vállalkozás a húszas években egyre reménytelenebbül működött, mígnem 1924-től a Dunántúli Bank Rt. tulajdonába került. Hamerli Imrének részvényesként volt lehetősége valamilyen szinten beleszólni a szálloda működésébe, azonban a három évvel később, 1927-ben bekövetkezett halálát követően a szálloda ügyeire többé már nem volt a családnak ráhatása.
A Király utcai szálloda az elmúlt bő száz év alatt a pécsi kulturális élet egyik központjaként funkcionált, termeiben komolyzenei koncerteket és színielőadásokat tartottak – eleinte jóval gyakrabban, mint napjainkban. Népszerűségét az is bizonyítja, hogy 1923. október 30-án Bartók Béla is hangversenyt adott a szálloda nagytermében.
Természetesen a komolyság és az elegancia mellett a szálloda a könnyed szórakozás, az iszogatás és a néhanapján kisebb-nagyobb anyagi károkkal és sérülésekkel végződő dorbézolások színhelye is volt. Sok, mára már legendává nemesült történet játszódott le falai között.
1975-ben kapta a Hotel Palatinus nevet. 1976-tól 13 éven keresztül renoválták Baliga Kornél és Uherkovich Ágnes belsőépítész tervezők közreműködésével. 1988 óta felújított formában, a „Belle Époque” hangulatával várja a Pécsre érkező vendégeket, akik között olyan neves személyiségek is voltak az elmúlt évtizedekben mint José Carreras, Plácido Domingo operaénekesek, vagy a Habsburg dinasztia több tagja.
A szálloda évtizedekig a Danubius Hotels csoport tagjaként üzemelt Hotel Palatinus City Center néven, majd 2020-ban újra pécsi tulajdonoshoz került, neve azóta Palatinus Grand Hotel.
A cikksorozat elkészítéséhez felhasznált irodalom és a képek forrása:
A Pécsi Kesztyűgyár története
(Pécsi Kesztyűgyár, Pécs, 1977.)
Trebbin Ágost: Pécsi színek és hangulatok III.
(Házmester ’98 Kiadó, Pécs, 2012.)
Mecsek Egyesület évkönyvei
Sík Péter: Hamerli család
(https://hamerli.blogspot.com)
Hamerli Antal interjú, készítette Potos Bernadett
(https://tte.hu/media/pdf/interjuk05-hamerli_antal.pdf)
A Palatinus Grand Hotel honlapja
(https://palatinusgrandhotel.hu/)
Hamerli kesztyű
(www.hamerli.com)
Wikipédia
Hozzászólások