Tisztelt Olvasók!
Pécsi Nemzeti Színház-Orsós Gyurika rajza (Forrás: Pécs Ma 2019)
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasóközönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.
1899: Januári-februári színházi tájékoztatók – ismételten, és egyéb rendezvények
Amint látható, a részek közlésénél kerek számhoz érkeztem. Ha az előző részben a liberális szellemű Pécsi Naplót (1892-1944) idéztem, most is ezt teszem. Ha a „Tájékoztató” című cikk került terítékre akkor, legyen ez most is, de ugorjunk egy nappal későbbre, 1899. január 26.-ra.
Angyal Ilka az 1860-as években (Forrás: Wikipédia)
„Január 26. A színházban Angyal Ilka jutalomjátékául ’44-ik czikk’ (sic!) színmű. – Polgári bál a ’Hét fejedelem’ szállodában. (Január) 27. A színházban ’Katonák’ színmű. (Január) 28. A menyecskék pikknikje (sic!) a jótékony nőegylet helyiségében. – A baranya – megyei katona – hadastyán – betegsegélyző – egylet (sic!) farsangi ünnepélye a Scholtz-féle sörcsarnokban. – Kath. legény – egylet (sic!) bálja a Vigadóban. Február 1. A ’Pécsi Dalárda’ alapszabályszerű dal- és táncz-estje (sic!) a Vigadóban. – Hivatalszolgák bálja a Scholtz-féle sörcsarnokban. – Kregecz tánczestélye (sic!) az Új-sörgyárban (sic!).”
Thury Zoltán (Forrás: Wikipédia)
Azért (is) jó ezt az egy nappal későbbi rovatot közölni, hogy lássuk: hogyan követik egymást az előző nap már közölt események, és mivel bővül a közlés egy nap múltán. Angyal Ilka jutalomjátékát már elemeztem az előző részben, ezért ettől most eltekintek. Hasonló a helyzet a „számos című” színdarabbal is, azzal a nem jelentéktelen megjegyzéssel: ismét elkövették azt a hibát, hogy címnek nem a jó, hanem a hibás számot írták be. Tisztázzuk ismét, ahogy az elmúlt számban tettem: a „47. cikk” („L’Article 47.”) a helyes cím, és (Louis Marc) Adolphe Belot (1829-1890) regény- és drámaíró 4 felvonásos színműve előjátékkal a darab adatai.
Pécs látképe a Kálváriáról 1920 körül (Forrás: Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye)
Új színházi bemutatóként jelentkezett a „Katonák” című 3 felvonásos színmű, amelynek szerzője Thury (Köpe) Zoltán (1870-1906) író, újságíró. A január 27.-i előadást a január 28.-i és a február 12.-i (délután) követte, rendezője a színház egyik „kulcsembere,” Peterdi (Marianovich) Sándor (1855-1917) színész, rendező, színigazgató volt. További (kis) érdekesség az előző napihoz hasonlóan az, hogy ismét két színházi hír szerepelt a lapban.
Ágh Timót – Pécsi Emléklapokban 1894 (Forrás: Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye)
És most a „változatosság kedvéért” a következő napi, az 1899. január 27.-i „Tájékozó” híreinek adok teret ismét. „Január 27. A színházban ’Katonák’ színmű. (Január) 28. A színházban ’Katonák’ színmű. – A menyecskék pikknikje (sic!) a jótékony nőegylet (sic!) helyiségében. – A baranya – megyei katona – hadastyán – betegsegélyző – egylet (sic!) farsangi ünnepélye a Scholtz-féle sörcsarnokban. – Kath. legény – egylet (sic!) bálja a Vigadóban.
Február 1. A ’Pécsi Dalárda’ alapszabályszerű dal- és táncz – estje (sic!) a Vigadóban. – Hivatalszolgák bálja a Scholtz-féle sörcsarnokban. – Kregecz tánczestélye (sic!) az Új-sörgyárban. Február 2. Thea-uzsonna (sic!) a nőegylet helyiségeiben. (Február) 4. A ’Pécsi Athletikai Club’ (sic!) bálja a Nemzeti Kaszinó termeiben. – A pécsi vasúti műhely (sic!) munkásainak tánczvigalma (sic!) a Vigadóban. – A ’Pécsi Polgári Kaszinó’ második estélye. (Február) 6. Fölolvasó-, ének-, és tánczestély (sic!) a pécsi kath. körben (sic!). (Február) 7. A pinczérek tánczestélye (sic!) a ’Hétfejedelem’ –ben. (Február) 9. Polgári bál a Vigadóban. – Sörös Mihály farsangi tánczvigalma (sic!) az ’Igaz mértékhez’ czímzett (sic!) vendéglőben (Irgalmasok-utcza /sic!/). (Február) 11. A pécsi jótékony nőegylet (sic!) tánczestélye (sic!) a nemzeti casinóban (sic!). (Február) 13. Tánczerstély (sic!) a kath. körben (sic!). (Február) 18. A pécsi keresk. kaszinó hangversenynyel (sic!) egybekötött tánczestélye (sic!) a Vigadóban.”
Josef Rheinberger (Forrás: Wikipédia)
Bár ismét két színházi esemény szerepelt a hírekben most is, de mégis egyről, a „Katonák” két előadásáról van szó, és ennek ismérveit már előbb közöltem.
Most pedig „ugorjunk előre,” a Pécsi Napló 1899. január 29.-i számához. Innen már a 38. részben közöltem a „Színház és irodalom” rovat első cikkét, amely az aradi színtársulat akkori híreit szemlézte. Most ugyanennek a rovatnak az akkori híres Pécsi Katolikus Körnek egyik rendezvényéről közlök cikket. „ – A pécsi katholikus kör (sic!) folyó évi február 6-án esti 7 és fél (sic!) órakor felolvasó-estélyt tart. A műsor a következő: 1. Utazás a Rajnán. Skioptikon-képekkel illusztrálva előadja Ágh Timót dr. főgimnáziumi tanár. 2. Visszatérés a Rajnán. Szerzé (sic!) Rheinberger, énekli a női énekkar. A skioptikon-mutatványok miatt a termek az előadás alatt zárva lesznek. A felolvasó-estély után társas-vacsora. – étlap szerint – a kör földszinti helyiségében.”
Elsőként a skioptikon – előadás magyarázatát kell közölnöm, már csak azért is, mert a mai olvasó ennek az értelmezését már nem ismeri, nem ismerheti. Átlátszó képek kivetítését jelenti ez diaszkóp-szerkezettel, amely a diavetítő elődje volt. Másodszor dr. Ágh Timót (polgári nevén Ágh Géza, 1862-1941) római katolikus pap, ferencrendi szerzetes, a ciszterci főgimnázium tanára, író személyét említem.
Szász Károly 1898 (Forrás: Wikipédia)
A cikkben szó van Gabriel Josef Rheinberger (1839-1901) liechtensteini orgonistáról, zeneszerzőről, aki élete nagy részében Bajorországban működött. A „beharangozó” – ból az is kiderült, hogy a körnek női kara is volt, így a zene múzsájának örömmel hódolhattak. Azt még feltétlenül tudni kell, hogy a (Belvárosi) Katolikus Kör székhelye a mai Janus Pannonius úton lévő, a Csontváry Múzeumnak is otthont adó épületben volt. Érdekes volt a vetítés alatti szabály ismertetése, valamint az, hogy a rendezvény végeztével a megjelentek társas vacsoráját szintén megemlítették.
Tom Taylor 1863 (Forrás: Wikipédia)
A következő cikk nem pécsi, hanem siklósi kulturális eseményről tudósított, és „Műkedvelő előadás” lett a címe. Lássuk ezt is. „ – Műkedvelő előadást rendez február 4.-én a siklósi izraelita betegsegélyző nőegylet (sic!), részben az egylet, részben a siklósi községi kórház javára. Színre kerül három 1 felvonásos vígjáték, éspedig ’A múzsa’ legifjabb Szász Károlytól, ’Barátságból’ (Tom) Taylortól, és Berczik Árpádtól ’A bálkirályné.’ Akik az estélyre meghívót nem kaptak, de arra igényt tartanak, a legszívesebben láttatnak (sic!). Az előadást táncz (sic!) követi. E szép mulatság iránt Siklóson és vidékén általános az érdeklődés, úgy, hogy az a jelek szerint fényes sikert fog aratni.”
Berczik Árpád 1905 (Forrás: Wikipédia)
Elsőként szemerjai Szász Károlyt (1829-1905), a Duna-melléki Református Egyház püspökét, költőt, drámaírót, műfordítót, esztétát, politikust, az MTA tagját említem. Másodikként Tom Taylorról (1817-1880) kell szólnom, aki korának neves drámaírója, humoristája volt. Harmadikként jászói Berczik Árpád (1842-1919) novellista, színműíró, az MTA tagja kerül sorra a cikkben szereplő szerzők közül. Az írásból látszik, milyen jelentős esemény volt akkor ez a rendezvény, és milyen tekintélyes egyesületként tartották számon őket.
A tekintélyes rovat utolsó tudósítása Pécsváradra vitte el az olvasót. „ – A pécsváradi daloskör (sic!) az ’Arany Bárány” – hoz czímzett (sic!) vendéglő helyiségeiben 1899. február 11.-én tombolával egybekötött dalestélyt rendez. Belépti díj: Személyjegy 1 korona, családjegy 2 korona 40 fillér. Egy tombolajegy ára 20 fillér. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések a daloskör alapja javára köszönettel fogadtatnak.” Ez a cikk a mai olvasó számára bepillantást enged egy járási székhely kulturális életébe – Siklóséhoz hasonlóan.
Azért közöltem ezt a három korabéli cikket, mert az egyik a megyeszékhely, a másik kettő pedig két jelentős megyei település-központ akkori kulturális életébe enged bepillantást. Vegye ezt a mai olvasó egy „kitérőnek” a pécsi színházi eseményektől. Ezek a tudósítások végső soron halványan kötődnek a sorozat tárgyához – már csak ezért is érdemes volt ezt a kitérőt megtennem, a kort érzékeltetve Baranya Vármegyében és Pécs törvényhatósági jogú városban…
Helyi színházi adataimat ez alkalommal is a Futaky Hajna (1927-2011) által szerkesztett, a fővárosban, 1992-ben kiadott, „A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával 1895-1949” című két kötetes forrásmunka adataiból vettem.
Hozzászólások