A poklot megjártak emlényéül
Angyalként véreztél
a szögesdrótokon,
s alábukdácsoltál
szellemgrádicsokon.
Kínzatott lényed lett
a lelkiismeret:
köpdöstek, ordíttak,
vertek – majd nyüszítve
öledbe enyésztek
teleholt alakok –
vakálmuk Rád lelten
mindegyik ott-hagyott.
Kevéske kis remény! –
erős a Napsugár,
szerelem hitében
csalóka héthatár.
Te vagy hát ölelni
leprást és pestisest,
frigy-gyarapítandón
az emberiséget.
Hozzászólások