Tisztelt Olvasók!
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasóközönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.
Páger Antal 1942 körül (Forrás: Wikipédia)
Páger Antal tagként és vendégszereplőként a Pécsi Nemzeti Színházban 1949-ig
Páger Antal és első felesége, Gere Lola tagként történő szereplései
Sajnos, Páger Antal (1899-1986) csak az 1924/1925-ös színházi évadban volt a Pécsi Nemzeti Színház tagja, mégpedig táncoskomikusi szerepkörben. Búcsúelőadására 1925. május 31.-én került sor Jacobi Viktor (1883-1921) – Martos Ferenc (1875-1938) – Bródy Miklós (1877-1949): „Leányvásár” című 3 felvonásos operettjében. Később, az 1926. április 25.-én délutáni előadásban került közönségünk elé, mégpedig Teleky Sándor (1891-?) vendégszereplésével.
Első felesége, Gere Lola (Gaizler Ilona Karolina Vilma, 1897 vagy 1901-1967) mezzoszoprán operaénekesnő szintén ebben az évadban volt tagunk opera primadonnaként, de csak 1925 tavaszán szerepelt színházunkban. Ők 1924-től 1931-ig voltak egy pár, elválásuk után Gere Lola férjhez ment Laurisin Lajos (1879-1977) operaénekeshez (lírai tenor), akinek haláláig felesége lett. Ezzel véget is ért színházi tagi epizódjuk, de Páger Antal később még többször visszatért Pécsre vendégszerepléseivel.
Páger Antal vendégszereplőként
Jakabffy Dezső 1929 (Forrás: Wikipédia)
Pécsi vendégszereplését 1928-ban Farkas Imre (R. Cassion, 1879-1976): „Nótáskapitány” című 3 felvonásos operettjében kezdte meg április 18.-án, G. Nagy Tibor vezényletével, Szalóki Dezső rendezésében. Ennek a darabnak a sikerszériája azonban 1926. december 8.-án (délután) indult meg. Ezt követték Páger Antal vendégszerepléséig a következők: 1927. április 12 (Koronkay Rózsi vendégszereplésével), 1928. február 18 (Biller Irén /1897-1989/ vendégszereplésével), március 2. Utána pedig: 1930. február 16 (Péchy Erzsi /1888-1933/ vendégszereplésével), 1931. február10. Nemsokára azonban új betanulásban mutatták be: a karmester Bethlen B.László, a rendező vitéz nemes Jakabffy Dezső (Zsigmond Ferenc, 1895-1965) lett. Az új, bemutatónak fölérő első előadás 1931. február 17.-én történt, mégpedig azért, mert ekkor tartották meg Asszonyi László (1882-1934) 25 éves jubileumát és egyben búcsúját a színpadtól. Évekkel később azonban újra elővették, mégpedig a következő dátumokkal: 1935. április 29, május 2 (délután). Ezt követően újabb fölújítás következett, Bakonyi Ödön vezényletével, a következő előadás-alkalmakkal: 1938. február 5-6, 13 (délután), 18 (délután), 25 (délután), 28 (délután).
Vincze Zsigmond (Forrás: Wikipédia)
Zerkovitz Béla (1881-1948) egyik sikerdarabjában, „A legkisebb Horváth-lány” című 3 felvonásos operettjében látták viszont a pécsiek másnap, 1928. április 19.-én, amelynek szövegkönyve Szilágyi Lászlótól (1898-1942) származik, az előadás karmestere G. Nagy Tibor lett, a rendező pedig Sugár (Stark) Gyula (1890-1944?) volt. Ezt a művet azonban előtte már többször előadták. 1927. december 7-11 között (utóbbit délután és este), 26, 31, valamint 1928. január 6, február 5 (délután), március 31. volt az előadások időpontja, utána pedig még egy alkalommal, október 25.-én vitték színre.
A következő nap, 1928. április 20.-án folytatódott vendégszereplése alkalmával közönségünk a Vincze (Weisz) Zsigmond (1874-1935): „Aranyhattyú” című 3 felvonásos felújított operettjében látta őt, amelynek szövegkönyvét Szilágyi László írta, magát az előadást G. Nagy Tibor vezényelte, a rendezője Szalóki Dezső volt. Először 1927. április 1.-jén, majd 2.-án, 3.-án (délután), 3.-án (este), 5.-én, 7.-én, 18.-án (délután), május 8.-án (délután), 20.-án, 26.-án (délután, Elek Ica búcsúfellépése) adták elő, mégpedig végig Pálfi (Pollák, Pálfy, Pálffy) Blanka (1908-1982) vendégszereplésével. Ezt követően még 1927. december 25.-én szintén színre került Páger Antal vendégszereplése és a fölújítás előtt.
Pálfi Blanka (Forrás: Wikipédia)
Amikor eljött Pécsre újból vendégszerepelni, az 1931 legvégén és 1932 legelején történt. Előbb 1931. december 29-31, majd 1932. január 1 és 3 voltak az előadásoknak a napjai, amikor Kondor (Kohn) Leo (Lipót, Yehuda Ben-Cohen, 1902-1976): „Zöld bárány – Egy operett előkészületei” című 3 felvonásban, 8 képben megjelenített operett-bohózat-revüben szerepelt, amelynek szövegét Vaszary János (1899-1963), verseit Szécsén Mihály (Gelbmann Manó, 1897-1968) írta. Az előadások karmestere Bethlen B. László, a rendező ismét Jakabffy Dezső volt. Közben László Aladár (1896-1958): „Becsületes megtaláló” című 3 felvonásos vígjátékában lépett föl 1932. január 2.-án, amelynek rendezője is ő volt – ki más, mint – Jakabffy Dezső társrendezőjeként. Biztosak lehetünk benne, hogy ezek az előadások az ő kívánságára történtek.
Hunyady Sándor az 1940-es években (Forrás: Wikipédia)
Az ezután következő vendégszereplése már a második világégés időszakára esett. Jakabffy Dezső társulatával 1941. október 30.-án történt meg a vendégföllépése, amikor is Hunyady Sándor (1890-1942): „Bors István” című 3 felvonásban, 5 képben megjelenített színjátékát adták elő. A következő napon, 1941. október 31.-én pedig Fekete István 1900-1970): „Hajnalodik” című 3 felvonásos színműben tűnt föl főszereplőként. Ez volt a bemutató, amelyet október 2.-án, 4.-én, december 13.-án (délután) és 1942. január 2.-án újabb előadások követtek.
Kodolányi János (Forrás: Wikipédia)
Az itt közölt helyi színházi adatokat „A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával (1895-1949)” című, Futaky Hajna (1927-2011) által szerkesztett, Budapesten, 1992-ben megjelentetett két kötetes összeállításából vettem.
Ebben az összeállításban, konkrét előadás-időpontok megnevezése nélkül, az 1938/1939-es Stagione-rendszeres évad után a fővárosi Belvárosi Színház társulata Kodolányi János (1899-1969): „Földindulás” című drámáját adta elő városunkban, amelyben Páger Antal volt a főszereplő.
Páger Antal 1949-es színházi államosítások előtti más föllépésére jelenlegi tudásunk szerint nem került sor. Írásomnak nem tárgya sem az ő pályaképének, sem a politikai szerepvállalásának a taglalása. A címben jelzett tárgyat tartottam szem előtt, amelynek tárgyalása történt most meg.
Hozzászólások