Tisztelt Olvasók!
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasóközönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.
Először a sorozat történetében az előfizetést igénylő Digitális Tudománytárban megtalálható helyi sajtóból is idézek, főként a Dunántúl és a Pécsi Napló napilapokból.
Páger Antal búcsúja a Pécsi Nemzeti Színháztól
Páger Antal 1942 körül (Forrás: Wikipédia)
A két jelentős helyi napilap közül most a konzervatív-keresztény „Dunántúl” (1911-1944) 1925. május 31.-i számából válogattam a színházi híreket.
„A színházi iroda közleményei: Páger Antal búcsú fellépte.
A közönség szeretetét méltán érdemelte ki Páger Antal, aki minden szerepében művészetének legjavát nyújtotta. A kitűnő táncoskomikus vasárnap este a Leányvásárban búcsúzik. A darabhoz sikerült vendégszereplésre megnyerni Geizler Lolát (sic!), aki Lusyt játssza és Rónai Imrét, aki gróf Rottenberg szerepében fogja eredeti humorát csillogtatni.
Varsányi Irén (Forrás: Wikipédia)
Varsányi Irén vendégszereplése kimagasló momentuma a szezonnak. Varsányi Irén neve az abszolút művészetet jelenti, decens egyéni játélstílusa úgyszólván iskolát teremtett a magyar színművészetben. Művészete ma egyedülálló és utolérhetetlen. Varsányi Irént csak két esti vendégszereplésre sikerült lekötni, így érthető, hogy a jegyeket már most igyekeznek a színházba járók megváltani. Hétfőn este a Kék rókában, kedden pedig a Liliomban lép fel Varsányi Irén.
A Tatárjárás férfi főszerepében búcsúzik szerdán este Antók Ferenc. A Kék rókában, Herczeg Ferenc híres színjátékában Cecilt játssza hétfőn este Varsányi Irén. A régi kiváló vígjáték másik érdemes vendégszereplője Szászhalmy József, aki néhány év előtte e szerepében is jelentős sikereket aratott, és az országos hírű vendégművésznőnek illő partnere lesz.
Antók Ferenc (Forrás: Hangosfilm Hírportál)
A pünkösdi előadások. A kettős ünnepre a színház direkciója olyan műsort állított egybe, mely a legkényesebb ízlést is kielégíti.
Vasárnap délután a szezon nagysikerű operettje, a Marica grófnő van műsoron. a premier szenzációs szereposztásban.
A Marica grófnő dallamait ma már úton-útfélen éneklik, ami érthető, mert fülbemászóbb, kedvesebb muzsikát alig komponált zeneszerző. Vasárnap este a társulat kedvelt táncoskomikusa, Páger Antal tartja búcsúfelléptét a Leányvásárban. Hétfő délután az Aranykalászt játsszák, míg este a színházi szezon jelentős eseményeként Varsányi Irén a budapesti Vígszínház nagynevű tagja lép fel a Kék rókában.
Heti műsor: Vasárnap délután: Marica grófnő. Vasárnap este: Leányvásár (Páger Antal búcsúfellépte.) Hétfőn délután Aranykalász. Hétfőn este: Kék róka. (Varsányi Irén vendégfellépte.) – Kedden: Liliom. (Varsányi Irén vendégfellépte.) Szerdán: Tatárjárás. (Antók Ferenc búcsúföllépte.)”
Hajlamosak vagyunk egy-egy nagy színészünk életpályáját ”visszafelé” nézni. Ha Páger Antal művészi pályájára, pécsi kötődéseire gondolunk, elsőre ugyanebbe a hibába eshetünk. Nevezetesen akkor, ha az 1924-1925-ös éveket nézzük, és a korabéli újságokat lapozzuk. Ha azt várjuk, hogy dicshimnuszokat, hosszú értekezéseket találunk róla, nagyot tévedünk. Ne feledjük ugyanis: egy pályája elején álló színészről van szó, akinek tehetségét nem vitatta senki már akkor sem, de a „helyén kezelték,” mivel akkor még nem látszottak a későbbi évtizedek sikersorozatának eredményei.
Honthy Hanna 1928 (Forrás: Wikipédia)
Ilyen „szemüvegen” keresztül nézze a mai olvasó a most közölt színházi szemelvényeket. Előre bocsájtom, az előző héten a már akkor jócskán befutott Honthy Hanna (Hügel Hajnalka, Hajnal Hajnalka, 1893-1978) vendégszerepléséről és a helyi híresség, Danis Jenő akkori búcsúfellépéséről volt szó a tudósításokban. (Ne feledjük, hogy Danis /Daniss/ Jenő /József, 1886-1963/ 1939-1953 közötti filmes karrierjében nem kevesebb, mint 50 film epizód-szerepeit alakította!)
A két jelentős helyi napilap közül a konzervatív-keresztény „Dunántúl” (1911-1944) 1925. május 31.-i számából válogattam továbbra is a színházi híreket. Ne csodálkozzunk azon, hogy itt sem ő volt csak a középpontban, hanem több hír szólt az akkori híres színésznő, Varsányi Irén (Wollner Malvin, 1877-1932) vendég-fellépéseiről – Danis Jenő és Antók Ferenc (1900-1944) mellett.
Danis Jenő (Forrás: Hangosfilm Hírportál)
Ne feledkezzünk meg azonban arról sem, hogy vendégszereplésre hívták Páger Antal későbbi első feleségét, a cikkben Geizler Lolának nevezett operaénekesnőt, akinek művészneve Págerné Gaizler Lola, majd 1931-es válásuk után Gere Lola lett, polgári neve pedig Gaizler Ilona Karolina Vilma (1897-1901-1967). Ezzel akaratlanul is hozzásegítették a fiatalokat ahhoz, hogy magánéletükben is össze kössék akkor sorsukat. Gaizer Ilona születési dátuma a források egy része szerint 1897, a másik része szerint pedig 1901…
Jacobi Viktor (Forrás: Wikipédia)
Ismét a „Dunántúl” a hírforrás, mégpedig annak 1925. június 3.-i számában található „Színház” rovat.
„A Leányvásár Páger Antal búcsúfelléptével. Pünkösd vasárnap este Jacobi (Viktor) értékes muzsikája operettjében tartotta búcsúfelléptét a színtársulat közkedveltségnek örvendő, tehetséges táncoskomikusa, Páger Antal. Búcsúfellépte alkalmából a szépszámú közönség meleg szeretettel ünnepelte, és kedves ajándékokkal lepte meg az operett sikerének fő erősségét. Partnerei közül Geizel Lola, Asszonyi László és Rónai Imre voltak az előadás kiválóságai. Az előadással kapcsolatban nem hagyhatjuk szó nélkül Páger (Antal) és Marcinka Vica látcső jelenetét, erősen tompítani kellett volna.”
A rovatban a következő hírek következtek.
„A színházi iroda közleményei: Páger Antal a Legkisebbik Horváth lány főszereplében. Páger Antal, a pécsi Nemzeti Színház (sic!) volt kedvence ma este Rezeda Rudolf propellerkapitány szerepében lép fel. A tegnap este lelkes fogadtatás, mellyel a közönségünk ünnepelte, bizonyítéka annak, hogy Páger Antalt a szívébe zárta. Rezeda egyik legjobb szerepe, melyben ellenállhatatlan humorával, nagyszerű táncaival Szegeden is hatalmas sikerei voltak. Páger Antal az Aranyhattyú táncoskomikus szerepében, a Ribizli hintáslegényben búcsúzik a pécsi közönségtől péntek este.”
Páger Antaltól így búcsúzott tehát színháza és színházkedvelő közönsége. Az viszont igaz, hogy pályájának ebben a kezdő korszakában sikereit operettek táncoskomikusi szerepkörében aratta. A drámai szerepek színházban vagy filmen (pláne a rádióban és a TV-ben) később találták meg…
Páger Antal pécsi vendégszereplései 1949-ig (első rész)
A Férfihűség című filmben 1942 (Forrás: Wikipédia)
Ezzel befejeződött az ő és akkori felesége pécsi színházi tagsága. A későbbiekben azonban számos alkalommal jött vissza Pécsre vendégszerepelni. Először 1928-ban, amikor a Dunántúl április 19.-i számának „Színház” rovatában a következőket írták erről.
„… A flótás kapitány volt az Asszonyi (László) rezsim egyedüli igazi operett sikere, és Miska közhuszár szerepe hozta meg Páger Antalnak a legnagyobb sikert, és Paczaljára, a pitykés mellény nótájára szívesen emlékeznek vissza a pécsiek. Amióta tőlünk távozott, a szegedi színháznak tagja, és ott is eléggé kedvelik. Ez azonban még nem indokolja, hogy mérsékelten felemelt helyárakkal kell fölléptetni, ami meg is bosszulta magát, mert csak fél házat vonzott az utóbbi évek legjobb magyar operettje, a vendégekkel együtt, de akik eljöttek, lelkesen fogadták Págert, mint a három estére visszatért egykori kedvencét, aki megnevettette a közönséget, még pedig tiszta szívből, mert a régi jó időkre emlékeztetett játéka, melybe szívesen vezetteti magát vissza a magyar ember.
Asszonyi László (Forrás: Wikipédia)
Hohenau hercegnőt Kóbor Irén játszotta sok szívvel és melegséggel, és szépséges hangja betöltötte a színházat. Nagy és jól kiérdemelt sikere volt újból Sólyom Győzővel egyetemben, aki a címszerepet játszotta, az ötletekből ki nem fogyó Kormos Ferenccel, és Pálffy Blankával egyetemben, akinek kantinos leánya csupa élet és temperamentum. A kettős táncokat többször is meg kellett ismételniük.”
Ez is megerősítette az általam előbb leírtakat: ő egy pályája elején álló tehetséges fiatal színész volt ugyan, de neve még nem vonzott egyből olyan számú közönséget, hogy néhány napi hírverést követően megtöltsék teljesen színházunk nézőterét…
Asszonyi László (1882-1934) már sokszor szerepelt összeállításomban, Pálfi, Pálffy (Pollák) Blankát (1908-1982) is említettem már. Kóbor Irénről pedig a Színházi Élet 1921. évi 24. száma megírta, hogy az Országos Színész Egyesület színiiskolájának volt akkor a növendéke.
Hozzászólások