Tisztelt Olvasók!
Pécsi Napló 1929 (Forrás: Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye)
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasóközönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.
A sorozat történetében folytatom azt a múltidézést, amelyben az Arcanum nevű, előfizetést igénylő Digitális Tudománytárban megtalálható helyi sajtóból is idézek, főként a Dunántúl és a Pécsi Napló napilapokból.
Páger Antal pécsi vendégszereplései 1949-ig (harmadik rész)
Páger Antal-Fedák Sári (Forrás: Wikipédia)
A harmadik részt a következő év első napjának idevonatkozó színházi híreivel kezdem. Ismét – ki tudja, hányadszor, és ki tudja még, hányszor – a liberális szemléletű Pécsi Napló (1892-1944) napilap számaihoz fordulok, annak is az 1932. január 1.-jei száma „Színház” rovatához, amelyben a következők szerepelnek Páger Antal vendégszereplésével kapcsolatban – a szilveszteri műsor, és a többi akkori bemutató közlése mellett.
„A színházi iroda hírei: A szilveszteri vidám este délutáni helyárakkal. Ma, újév (sic!) délután 3 órakor a Szilveszter-esti teljes műsort megismétli a társulat. A 12 hónapra beosztott énekes, táncos, látványos kacagtató revü a legjobb újévi szórakozást nyújtja. Zöld bárány Páger Antal vendégfelléptével. Minden este viharos tapsokat arat az operettegyüttes pompás összjátékával, Páger Antallal. A zöld bárány az elmúlt évek egyik legszínesebb operettje, nézőtéri mókákkal, rengeteg vidám helyzetképpel, autókarambollal. A zöld bárány ma, pénteken és vasárnap este van még műsoron.”
László Aladár (Forrás: Wikipédia)
Ugyanennek a rovatnak az utolsó híre a következő. „Becsületes megtaláló – Páger Antal felléptével és búcsújára. A prózai műsor kiemelkedő érdekessége lesz a szombat esti bemutató, amikor László Aladár végtelenül ötletes vígjátéka, a Becsületes megtaláló fog viharos tetszést aratni. Páger Antal, a Magyar Színház igazán kitűnő művésze és vitéz Jakabffy Dezső főrendező teljesen a fővárosi rendezés szerint instruálták a szereplőket, és így teljesen kiérett, összevágó fővárosi színvonalú előadást varázsolnak a színpadra. A Becsületes megtaláló főszerepében Páger Antal hétfőn búcsúzik el pécsi közönségétől.”
Az előző részekben szerencsére már szó volt mind az itt említett darabokról, mind a személyekről, ezért most az adatoktól eltekintek – a későbbiekben is (néhány kivételtől eltekintve).
Molnár Ferenc (Forrás: Wikipédia)
A Pécsi Napló 1932. január 3.-i számának „Színház” rovatában a titokzatos „(kj.)” már magát az előadást értékelte. „A becsületes megtaláló, László Aladár vígjátékának bemutatója. Nehéz lenne elvitatni László Aladártól a ma este a pécsi színházban bemutatott ’A becsületes megtaláló’ szerzőjétől, hogy tehetséges, sőt nagyon tehetséges. A becsületes megtaláló talán a legpazarabbul megírt vígjáték, amelyet az utóbbi években alkalmunk volt láthatni. Nem von le értékéből az sem, hogy címszereplője, dísztagja a nemzetközi betörők klubjának, nagyon is közeli rokonságban áll Molnár (Ferenc) ’Ördögével’ (sic!), esetleg az ’Ékszerrablás a Váci uccában’ (sic!) hősével, sőt a nagysikerű filmoperettnek, a ’Vége a dalnak’ titkárával is.
Mindez nem tesz semmit. A becsületes megtaláló ennek ellenére is kitűnően megformált színpadi figura, határozottan szimpatikus, aki nemcsak Röhderné szívét, hanem a közönség rokonszenvét is kétségkívül megnyerte Budapesten, és a ma esti pécsi bemutatón egyaránt. Kitűnő az egész darab. Friss, ötletes, mulattató, nagyon is ismeri ez a fiatal szerző a színpadi hatás eszközeit.
A ma esti bemutató sikeréből az oroszlánrészt kétségkívül a címszerepet játszó Páger Antal könyvelheti el. Végtelenül könnyedén, természetes közvetlenséggel és keresetlen eleganciával játssza a címszerepet. Röhderné szerepében, ha nem is hozza mindenben, amit szerepe megkíván, nagyon jó és hódító Feleky Klári, Sárit viszont Harczos Irén ruházza fel gamines (utcagyerekes) temperamentuma minden kedvességével. Bánky Róbert mintha az ’achistokrata’ viccek gyűjteményének díszkiadásából lépett volna elénk. Kitűnő. Szimpatikus Krémer Ferenc. Tehetségük legjavát adták azonban Hámory Margit, Bende László és Danis Jenő is.
A Hét 1939-Greta Garboval (Forrás: Arcanum)
A rendezés: vitéz Jakabffy (Dezső) és Páger Antal közös munkája, a bemutatót fővárosi előadásának nívójára emelte. A közönség nagy tetszéssel fogadta a bemutatót, pompásan mulatott, és a szereplőket, mindenekelőtt azonban a kitűnő Págert melegen ünnepelte.”
Az újságcikkben említett Molnár (Neumann) Ferenc (Franz Molnar, 1878-1952) színdarabjáról sokan hallottak. A másik két mű „megfejtése” a következő. Az „Ékszerrablás a Váci uccában” Fodor (Friedlander) László (Ladislas Fodor, 1898-1978) író, újságíró, színműíró, forgatókönyv író 3 felvonásos vígjátéka, amely nálunk 1931. október 30.-án került színre Danis Jenő rendezésében. Még érdekesebb a másodiknak említett „Vége a dalnak” című filmoperett, amelyet közvetlenül az 1930-as évek legelején mutattak be. „A Hét” című fővárosi képes hetilap 1931. január 17.-i számából megtudható, hogy „a szerelem, a dal és az elegancia filmje Irta: Walter Reisch. Rendezte: Bolváry Géza. Zenéjét szerezte: Róbert Stolz. Főszereplők: Liane Haid, Willy Forst, Margarete Sclilegel, Verebes Ernő, Fritz Odemar, Ottó Wallburg, Radó Teri. Tilla Morland.” A film tartalmát szintén közli a hetilap. A pécsi színészek közül Feleky Kláriról (1906 vagy 1907-?) és Hámory Margitról (1901-?) nem esett még szó.
Robert Stolz (Forrás: Wikipédia)
A Pécsi Napló 1932. január 3.-i számában ismét írtak az utolsó két előadásáról. „A színházi iroda hírei: Mosoly országa, délutáni helyárakkal. Az évadban először vasárnap délután 13 órakor tizenhetedszer (sic!) délutáni helyárakkal kerül színre Lehár Ferenc világhírű operettje, a Mosoly országa, a bemutató ragyogó szereposztásban. Légy jó mindhalálig 22-150 filléres helyi árakkal. Vasárnap délután ½ 6 órakor Móricz Zsigmond gyönyörűséges színjátéka, a Légy jó mindhalálig Markovics Andorral a főszerepben kerül színre.
Zöld bárány, az évadban utoljára. Ma este ½ 9 órakor Páger Antal vendégfelléptével az idényben utoljára Zöld bárány operett kerül színre. A Zöld bárány a tiszta művészi élmény mellett háromórás kacagást is jelent.
Szilágyi László (Forrás: Wikipédia)
Becsületes megtaláló – Páger Antal búcsúja. Hétfőn este Magyar Színház legnagyobb prózai újdonságában, amelyet a budapesti előadáson Páger Antal színpompás játékművészete vitt diadalmas sikerre, búcsúzik a közönségtől a kitűnő művész.
Eisemann Mihály (Forrás: Wikipédia)
Kedden este délutáni helyárakkal a Szilveszter est teljes műsora kerül színre. Mosoly országa, mérsékelt helyárakkal. Szerdán délután 3 órakor Lehár Ferenc hatalmas sikerű operettje, a Mosoly országa 18-adszor (sic!) kerül színre, mérsékelt helyárakkal. Szerdán este délutáni helyárakkal a diadalmas sikerű Alvinci huszárok kerül színre.” Egy említett színdarabról, az „Alvinci huszárok” című 3 felvonásos operettről még nem esett szó, amely a híres zeneszerző Eisemann Mihály (1898-1966) és a már említett Szilágyi László (szöveg) alkotása.
Egy másik rovatban a műsort közölték. (A vasárnap 1932. január 3.-át jelenti.)
„A színház heti műsora. Vasárnap délután fél 3 órakor: A mosoly országa. Vasárnap délután fél 6 órakor: Zöld bárány. (Utoljára.) Hétfőn este 8 órakor: Becsületes megtaláló. Kedden este 8 órakor: A szilveszteri kabaré teljes műsora. Szerdán délután 3 órakor: A mosoly országa. (Délutáni helyárak.) Szerdán este 8 órakor: Alvinci huszárok. (Délutáni helyárak.)”
Ezzel véget ért Páger Antal (1899-1986) pécsi 1931/1932-es vendégszereplése. Ezután más prózai és zenés színdarabok következtek a műsorban – már ahogyan ez a színházakban örök szokás volt mindig…
Hozzászólások