Tisztelt Olvasók!
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasóközönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.
A sorozat történetében folytatom azt a múltidézést, amelyben az Arcanum nevű, előfizetést igénylő Digitális Tudománytárban megtalálható helyi sajtóból is idézek, főként a Dunántúl és a Pécsi Napló napilapokból.
Páger Antal pécsi vendégszereplései 1949-ig (második rész)
Páger Antal 1943-ban
(Forrás: Fortepan)
Ha Páger Antal (1899-1986) pécsi vendégszerepléseinek sorát folytatjuk, akkor az 1931. év legvégére és az 1932. év legelejére kell visszalapoznunk. Elsőként a liberális hangvételű Pécsi Napló (1892-1944) 1931. december 30.-i számát idézem először, annak is a „Színház” rovatát.
„Zöld bárány. Vaszary Jánosnak, a tavaly bemutatott ’Rád bízom a feleségem’ szimpatikusan tehetséges szerzőjének legújabb darabját, a ’Zöld bárányt’ (sic!) hozta színre tagnap este a színház. Nehéz lenne meghatározni ennek a darabnak műfaját. Szerencsés vegyüléke a bohózatnak, operettnek és helyenként a revünek. Atelier (műhely) darab, a kulisszák mögötti világot viszi a közönség elé, nem először, ezt el kell ismerni, de mindvégig szórakoztatóan nagyszerű humorral, s karrikírozó (sic!) készséggel, mindvégig derültségben tartva a közönséget.
Vaszary János 1925 körül
(Forrás: Wikipédia)
Tárgya: egy operett sorsa a bemutatóig. Rengeteg humoros szituáció, fordulatos össze-vissza helyzet kergeti egymást három órán keresztül, amelyeket hangulatosan fest alá egy fiatal komponistának, Szécsen Mihálynak zenéje. A pécsi előadás valóban kiváló, legnagyobb érdeme, hogy levegője volt, hogy annak játszották meg a darabot, amit alaptónusa diktált, komédiának. Friss, pergő tempóban folyt az előadás. (vitéz Jakabffy /Dezső/ főrendező érdeme), amelynek középpontjában a vendégszereplő Páger Antal állt.
Állandóan pipáját szívó, ízes magyarsággal beszélő, de mindvégig férfiasan közvetlen mérnöke nagyszerű alakítás. Viola Margit, mint rendesen, primadonnát játszik. Nem is lehet más, mint kitűnő. A szubrett: Harczos Irén, a bonvivant (sic!): Nagy Gábor. Saját magukat, illetőleg szerepkörüket karrikírozzák pompásan. Nagyon jó Markovics Andor, mint komponista és Késmárky K. (Kálmán) a librettista (szövegkönyv író) (sic!) szerepében. Friss a mérnök barátjának szerepében Krémer Ferenc, és találó színeket találtak a színigazgató és rendező szerepére vitéz Bánky Róbert, illetőleg Bende László. A színházat nagyon szép számban megtöltő közönség pompásan mulatott a bemutatón, és ismételten meleg, őszinte tapsokban hívta a szereplőket a lámpák elé.” Egy talányos jelű szerző is található a cikk végén „(kj.)” – „személyében.”
László Aladár
(Forrás: Wikipédia)
A cikkben Vaszary János (1899-1963) színész, rendező, színigazgató, színműíró, Szécsén (itt Szécsen) Mihály (Goldmann Manó, 1897-1968) író, színműíró, forgatókönyv író szerepelnek szerzőként. (Az már más kérdés, hogy az akkor nagysikerű darabot mára elfelejtették színházaink.) Ha a rendező vitéz Jakabffy Dezső (Zsigmond Ferenc, 1895-1965) színész, rendező, színigazgató volt, akkor biztos sikernek számított. Harczos (Herczner) Irén (1905-1978) színésznő, vitéz Bánky Róbert (Buchstabler Róbert Nándor Alfonz, 1894-1981) színész, színigazgató, Bende László (1895-1980) színész, rendező, Késmárky Kálmán (1905-?) színész, Markovits (Markovics) Andor (Endre, 1902-?) színész voltak még a siker kovácsai. Külön meg kell emlékeznem Krémer Ferencről, teljes nevén Krémer Ferenc (Géza Aladár, 1903-1978) személyéről, aki színész, rendező, színigazgató, újságíró, a Színművész Kamara alelnöke volt. Később, 1945 után pedig ő lett az Állami Déryné Színház egyik alapító tagja. (Sajnos Viola Margit és Nagy Gábor adatait nem találtam.)
A Pécsi Napló 1931. december 30.-i számának következő oldalán szintén színházi hírek találhatók. Az első az érdekes a mi szempontunkból most.
Krémer Ferenc
(Forrás: Wikipédia)
„A színházi iroda hírei: Zöld bárány – Páger Antal vendégfelléptével – minden este. Az operettegyüttes nagyszerű új teljesítménye, a Zöld bárány briliáns előadása Páger Antal, a budapesti Magyar Színház tagjának színpompás játékművészetével uralja a hét műsorát. A színpadon és nézőtéren pergő, hangos, csattanós tréfákban gazdag operett szakadatlan derültségben tartja a közönséget. Az autókaramból (sic!) frappáns jelenése olyan rendezői trükk, aminőt vidéki színpadon még nem láttunk. A zöld bárány szerdán, csütörtökön, pénteken és vasárnap este Páger Antal vendégfelléptével van műsoron.”
Azt hiszem, erre mondjuk azt, hogy ehhez nem kell további kommentár… Ha most két írást „átugrunk” – az első a szilveszter estről, a második az „Aranyóra” című darab előadásáról tudósít –, akkor a következő kettőben már szerepel főhősünk. „Becsületes megtaláló – Páger Antal felléptével. László Aladár vígjátéka, a Becsületes megtaláló szombaton és hétfőn este van műsoron Páger Antal búcsúfelléptével.
A színház heti műsora. Szerda: Zöld bárány, Páger Antal felléptével. Csütörtök: Zöld bárány, Páger Antal vendégfelléptével. Csütörtök: éjjel ½ 11 órakor szilveszteri vidám est. Péntek délután 3 órakor: Szilveszteri vidám est teljes műsora. Péntek este: Zöld bárány. Szombaton délután ½ 5 órakor: 22-150 filléres helyárakkal. Aranyóra. Szombat este: Becsületes megtaláló.”
Markovits Andor
(Forrás: Hangosfilm)
Most lássuk, ez utóbbi két írásban kik szerepelnek. Szép Ernő (Schön Ezékiel, 1884-1953) költő, regényíró, újságíró, színpadi szerző, elbeszélő „Aranyóra” című, 3 felvonásban 9 képben, a már számtalanszor megemlített Danis (Daniss) Jenő (József, 1886-1963) rendezésében előadott színműve, valamint a Páger Antal főszereplésével megjelenített, László (Grünfeld) Aladár (1896-1958) író, újságíró, színpadi szerző, forgatókönyv író alkotta 3 felvonásos vígjáték, a „Becsületes megtaláló” szerepelt akkor a műsorban. Ez utóbbit nemcsak a már jólismert vitéz Békeffy Dezső, hanem Páger Antal is rendezte!…
Most pedig térjünk rá az év utolsó napjának hírei közül a témánkkal kapcsolatos színházi hírekre. A Pécsi Napló 1931. december 31.-i számának „Színház” rovata a következőképpen szól. „A színházi iroda hírei: A Zöld bárány, az év legvidámabb operettje Páger Antal felléptével arat viharos tapsokat Vaszary János pompás operettje, a Zöld bárány. A nézőnek a színpadon lejátszódó operett tulajdonképpen egy operett előkészületeit mutatja be, ahol rapszodikus hangulatú primadonnák, kétségbeesett zeneszerző, ideges rendező, még idegesebb színpadi személyzet, s a mindig nyugodt színházigazgató színpadi összecsapásai után mégiscsak megszületik a siker. A zöld bárány csütörtökön, pénteken, vasárnap este van műsoron.” Erről az írásról a mai olvasó még többet megtud az operett cselekményéről. Utána a szilveszter esti előadásról írnak, majd ismét a Páger Antal szerepléséről szóló tudósítás szerepel.
Lehár Ferenc
(Forrás: Wikipédia)
„Becsületes megtaláló – Páger Antal vendégfelléptével. Szombaton és hétfőn este László Aladár nagyszerű vígjátéka, a Magyar Színház legnagyobb prózai sikere, a Becsületes megtaláló című vígjáték ad alkalmat Páger Antalnak, a pécsi közönség volt kedvencének, hogy kivételes játékművészetét ragyogtassa. Vasárnap három előadás. Vasárnap délután ½ 3 órakor Mosoly országa, Lehár Ferenc világhírű daljátéka, délután 16 órakor Légy jó mindhalálig 22-150 filléres helyárakkal, este ½ 9 órakor Páger Antal vendégfelléptével Zöld bárány, operett.”
Itt csupán egy kiegészítést kell tennem, már csak azért is, mert, ha világhírű operett-szerzőnk, Lehár Ferenc (1870-1948) „A mosoly országa” című sikerdarabja kerül színre, azt nagyon nehéz elrontani. (Nem is tették meg ezt Pécsett sem, akkor sem.)
„A színház heti műsora” című cikk következik ezután. „Csütörtök: Zöld bárány, Páger Antal vendégfelléptével. Csütörtök: éjjel ½ 11 órakor Szilveszteri vidám est. Péntek délután 3 órakor: Szilveszteri vidám est teljes műsora. Péntek este: Zöld bárány. Szombaton délután ½ 5 órakor: 22-150 filléres helyárakkal: Aranyóra. Szombat este: Becsületes megtaláló.”
Érdemes összehasonlítani az előző nap hasonló műsorközlésével, de egy nap „ugrással.” Azt elmondhatjuk, hogy a pécsi napilapok naponta gondoskodtak már akkor is a közönség tájékoztatásáról, de – a mai gyakorlattal ellentétben – „kivetítették” a hét következő napjaira is…
Hozzászólások