Tisztelt Olvasók!
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasóközönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.
A sorozat történetében folytatom azt a múltidézést, amelyben az Arcanum nevű, előfizetést igénylő Digitális Tudománytárban megtalálható helyi sajtóból is idézek, főként a Dunántúl és a Pécsi Napló napilapokból.
Páger Antal pécsi vendégszereplései 1949-ig (negyedik rész)
Kiss Manyi fiatalon (Forrás: Wikipédia)
„Páger Antal a pécsi színpadon” ezzel a címmel jelent meg a Pécsi Napló (1892-1944) számának tudósítása 1941. október 25.-én, amely október 24.-re volt dátumozva a cikkben.
„…Vitéz Jakabffy Dezső idei programjában egész sereg vendégjátékos (sic!) fellépését ígérte, ígéretéhez híven csütörtökön és pénteken Kiss Manyival lepte meg a közönséget, október 30 és 31-re pedig Páger Antalt nyerte meg kétnapos vendégszereplésre. Páger Antal tüneményesen szép művész-karrierje Pécsről indult el, s ezért mindig örömmel vesszük, ha csak napokra is, de pécsi színpadon visszalátogat hozzánk. A fővárosi színpadok és a magyar film kivételes tehetségű művésze ez alkalommal két legragyogóbb szerepében csillogtatja meg képességeit. Hunyady Sándor Bors Istvánjában és Hajnalodik című drámai újdonságban lép újból a pécsi közönség elé. Páger Antal pécsi vendégjátékai oly eseménynek ígérkezik (sic!), melyek méltán számot tarthatnak a közönség legnagyobb fokú érdeklődésére.”
Páger Antal
(Forrás: Wikipédia)
Ugye, milyen más ez a „beharangozó,” mint az 1928-as volt? De nézzük tovább a vendégszerepléséről szóló cikkek sorát, amelyben természetesen további előadások is helyet kaptak. A hazai közönség örülhetett, hogy a már akkor is tüneményes Kiss Manyi (Kiss Margit, 1911-1971) után rögtön egy másik „nagyágyút” láthatott a „világmegváltó deszkákon.” A Pécsi Napló 1941. október 26.-án így írt erről. „A színházi iroda hírei: Páger 30-án és 31-én” – ez volt a címe annak a rovatnak, amelyben az ő vendégszereplése is helyet kapott.
Hunyady Sándor
(Forrás: Wikipédia)
„Hatalmas sikert aratott a Kolozsvári dáridó. A zsúfolt nézőtér sokat és hálásan tapsolt a nagyszerű szereplőknek. Kijutott az elismerésből mindenkinek. Az igazgatóság a nagy sikerre való tekintettel több napra műsorra tűzte ezt a remek operettet, amelynek főszerepeit: Antal Ila, Földessy Lilla, Zách (János), Lendvay (Lajos) és Sándor (István) játsszák.
Csütörtökön és pénteken nagy eseménye lesz Pécs színházi világának. Ezen a két estén vendégszerepel Páger Antal a ’Bors István’ és a ’Hajnalodik’ című darabokban. Nagy nehézségek árán sikerült Páger Antalt lekötni, mert készülő filmjében annyira el van foglalva, hogy még Pesten sem tud fellépni. Vidékre sem megy vendégszerepelni, de – mint írja – Pécsre mindig örömmel jön. Bors István alakítása az utolsó évek felejthetetlen művészi teljesítménye.
Fekete István
(Forrás: Wikipédia)
A Hajnalodik pesti sikerei szintén Págernek köszönheti a bemutató Magyar Színház és a szerző, Fekete István, aki ezzel a darabbal futott be a sikeres színpadi szerzők közé. A ’Zsellérek’ című könyve a legnagyobb siker volt annak idején. Fekete Istvánt egyébként baráti és családi kapcsolatok fűzik Págerhez. Jegyek hétfőtől már válthatók a két Páger estre.”
Zách János
(Forrás: Wikipédia)
Az elsőként szóba került „Kolozsvári dáridó” Soproni Ehrlinger József-Schack Manka zenéjére, Szeffedin Sefket bey (!) szövegére megalkotott 3 felvonásos operett volt, amely külön ismertetést érdemelne, már csak az érdekességei miatt is. (A következő részekben módon találok majd rá, hogy ezekről szintén szót ejtsek.) Akkori szereplői közül feltétlenül meg kell említenem a jelentős színházi alkotóvá, karakter színésszé emelkedett Zách János (1909-1979) színész, rendező, színigazgató nevét, aki szintén Pécsett indította sikeres pályáját, és haláláig számos sikert aratott – a színház mellett a rádióban, filmen, TV-ben is. (A vitéz Jakabffy Dezső /Zsigmond Ferenc, 1895-1965/ rendezte előadás mellett ekkor már ő, mint játékmester is szerepelt!)
A sajtó-idézetben Hunyady Sándor (1890-1942): „Bors István” című, 3 felvonásból, 5 képből álló színjátékáról, és Fekete István (1900-1970): „Hajnalodik” című 3 felvonásos színművéről van szó Págerrel kapcsolatban. Emellett persze Páger Antalról, a szerzőkről és az előadásokról szintén több „kulisszatitkot” tudhatott meg a figyelmes olvasó – a későbbiek során is.
Most nézzük a Pécsi Napló 1941. október 28.-i számát.
Vitéz Jakabffy Dezső 1929
(Forrás: Wikipédia)
„A színházi iroda hírei: Az igazgatóság kéri a bérlőket, hogy a csütörtöki Páger előadásra szerda délig, a pénteki Páger előadásra pedig csütörtök délig váltsák be szelvényeiket.” Majd két kisebb műsor-közleményt követően ezt olvashatták a pécsiek: „Csütörtökön és pénteken vendégszerepel Páger Antal. Két sikeres szerepét, a ’Bors Istvánt’-t (sic!) és a ’Hajnalodik’-at (sic!) játssza a pécsi színház kiváló gárdájával. Az igazgatóság ezúton kéri a közönséget, hogy jegyét már most váltsa meg, mert később esetleg nem juthat a kívánt helyhez. A társulat sikeres prózai gárdája szerepel Páger mellett: Almássy (Judit), Harasztossy (Irén), Katona (Emmi), Zách (János), Endrődy (Miklós), Lendvay (Lajos), Sándor (István), Rogoz (Imre) és Bölöndy (Zoltán).”
A Pécsi Napló 1941. október 29.-én, a „Színház” rovatában folytatta a tudósitást, amely a ”Színházi iroda hírei” között másodikként volt olvasható. „…Csütörtökön és pénteken Páger Antal vendégszereplése. Csütörtökön: Bors István. Pénteken: Hajnalodik. A társulat legjobb erői szerepelnek ezen a két napon: Almássy Judit, Katona Emmi, Harasztossy Irén, Soltész Mária, Kárpáthy Maya, Zách János, Lendvay Lajos, Endrődy Miklós, Sándor István, Rogoz Imre és Bölöndy Zoltán. Az igazgatóság kéri a főbérlőket, hogy szelvényeiket egy nappal előbb szíveskedjenek beváltani. Tehát a csütörtöki előadásra szerda délig, a péntekire pedig csütörtök délig.”
A Cigánybáró osztrák plakátja
(Forrás: Wikipédia)
Folytatta Páger Antal méltatását a Pécsi Napló 1941. október 30.-i számának „Színház” rovata. „A színházi iroda hírei: Páger Antal, a magyar színjátszás büszkesége a ’Bors István’-ban (sic!) kezdi meg kétnapos vendégjátékát. Erre az előadásra már minden jegy elkelt, és a telt ház arra enged következtetni, hogy Págernek nagy ünneplésben lesz része. Alig, hogy híre terjedt vendégjátékának, órákon belül lefoglalták a jegyeket. Pénteken a hajnalodik című újdonságban lép fel. Bemutatója is lesz tehát a színháznak ezen az estén, és a nagysikerű darabban a prózai együttes minden tagja kitűnő szerephez jutott.
Ignaz Schnitzler
(Forrás: Wikipédia)
Almássy Judit román lány figurája, Harasztossy Irén galambszelíd magyar asszonya, Rogoz Imre vad oláh tanítója csupa művészi alakítás. Katona Emmi, Kárpáthy Maya, Krémer Böske, Nagy Ilona, Endrődy (Miklós), Lendvay (Lajos), Sándor (István), Bölöndy (Zoltán) és Zádory (István) alkotják az együttest, amely teljes tudását adja a premieren. Szombaton két, sikert aratott darabot találunk a színlapon: délután a ’Cigánybáró’-t (sic!), este pedig a ’Gyergyói bál’-t. A Gergyói bál főszerepét J. Fejér Erzsi alakítja, aki tavaly oly nagy sikerre vitte ezt a szép operettet. Vasárnap este a Hajnalodik szerepel a műsoron.” Ekkor egy újabb sikerdarab, ifj. Johann Strauss (1825-1899) – Ignaz Schnitzler: „Cigánybáró” („Der Zigeunerbaron”) című, Jókai Mór (Jókay Móric, 1825-1904) regénye alapján készült 3 felvonásos operettje tűnt föl a műsorban. Itt Ignaz Schnitzler (Schnitzler Ignác, 1839-1921) magyar származású osztrák újságíró, színműíró, műfordító, librettista a legkevésbé ismert a nagyközönség előtt. Huszka Jenő (1875-1960) – Szilágyi László (1890-1942): „Gyergyói Bál” című operettje 3 felvonásban, 5 képben került a pécsi közönség elé. (Technikai közlemény: Az újságcikkekben szereplő, zárójelben lévő keresztnevek a szerző közleményei, ugyanis az újságban csak a vezetéknevüket tűntették föl.)
Amint olvasható, országos és helyi hírű színészekből, színházi szakemberekből már akkor sem volt hiány mecsekalji városunkban. Bár voltak olyan darabok, amelyek mára „elfelejtődtek,” a közönség vonzódása szeretett teátrumához legendás volt, ha ilyen darabok, színészek szórakoztatták őket…
Hozzászólások