Egymásra hull rakéta, bomba, ember,
Káin óta bennünk a gyilkos ösztön.
Kőhöz, majd fegyverhez nyúl rögtön,
de istene szemébe nézni nem mer.
Lassan már nélküle is öl a fegyver,
jéghideg szem, számító agy, öltöny,
és célpont hogy a másik el ne szökjön,
mindezt megoldja ma egy okos szerver.
Holtakból piramis, letakart gléda.
A – ki kezdte, miért, ki hős vagy préda –,
valós igazsága legtöbbször titkos.
Egymásra mutogat a vaksi világ,
véren és füstön át nincs, aki kilát,
s arctalan marad az igazi gyilkos!
Hozzászólások