Az 1935-ben megalakult, és 1986-ban újjáalakult Magyar Levéltárosok Egyesülete (MLE) éves, három napos vándorgyűlését 2023. július 24. és 26. között tartotta Lakitelken. Az országos levéltáros társadalmat összefogni kész egyesület a támogatókkal és a külföldi meghívottakkal együtt tartalmas, sokágú programot állított össze, és sikeresen valósította meg a Lakiteleki Népfőiskola területén.
Az MLE jelvénye
(Forrás: egyesület honlapja)
A külföldi vendégek-szakmai küldöttek – túlnyomó részt a Kárpát-medence országaiból – már előző nap déltől jöttek, nekik külön programokat is biztosítottak a három nap folyamán. Külön ki kell emelnünk az ukrán küldötteket, akiket megkülönböztetett figyelemmel köszöntöttek. A honi kollégák és a vendégek az első nap délelőttjén érkeztek, és a regisztrálást követően, ebéd után már meg is kezdődött a Kölcsey-házban a megnyitó ünnepség, 14 órai kezdettel.
Kenyeres István országos elnök a hazai részvevőket magyarul, a külföldieket pedig angol nyelven köszöntötte. Külön köszönet járt Lezsák Sándor úrnak, az Országgyűlés alelnökének, a népfőiskola alapítvány elnökének – házigazdánknak, és Vincze Máté helyettes államtitkár úrnak, a Kulturális és Innovációs Minisztérium képviselőjének, akik köszöntötték a vándorgyűlés részvevőit. Ezt követően – külön szakmai kuratóriumi döntések alapján – sor került az arra érdemes munkatársak megjutalmazására. A neves elődökről, Dóka Kláráról és Osváth Lajosról elnevezett díjat heten kapták – mégpedig sok éves, hasznos szakmai munkájuk alapján főlevéltárosok, arra érdemes levéltári dolgozók, de fiatal kutató is részesült díjban, akit eddigi munkája alapján már érdemesnek tartottak az ifjúsági kategóriában díjazni. (Az Osváth Lajos díjat a család képviselője nyújtotta át külön köszöntő beszéd keretében.)
A Lakiteleki Népfőiskola látkép-rajza
(Forrás: egyesület honlapja)
A délutáni tanácskozás szakmai üléssel folytatódott, amelynek során a magyar levéltárügy különféle ágazatainak helyzete került szóba, fölvillantva helyünket a világban, egyben jövőképet is adva. Külön kell szólnom az 1723-as törvényekről, amelyek megvetették a levéltárak alapjait, és a Magyar Országos Levéltárról, amely ebben az évben 100 éves. Emellett a vármegyei-, a városi-, a felsőoktatási- és az egyházi levéltárak helyzetét tekintették át a tekintélyes előadók. A napot a Tisza Vendéglő Lakodalmas Házában jó hangulatú társas vacsora és vigalom zárta…
A második nap a szekciók napja volt. A népfőiskola különböző központi helyein a Nemzetközi-, a Forrásközlő-, az Informatikai-, az Állományvédelmi-, a Gazdasági-, valamint az Oktatás- és Tudománytörténeti Szekciók üléseztek – szakmai szekcióvezetők vezetésével. Vetítettképes előadások hangzottak el, amelyeket érdekes hozzászólások, viták színesítettek. (Magam az Oktatás- és Tudománytörténetit választottam, ahol felsőoktatás-, egyetem-, valamint akadémia-történeti előadásokat hallgattam meg dr. Bodor Mihály kollégámmal, és nagy örömömre szolgált, hogy pécsi történeti tapasztalataimat hozzátehettem a vitához.)
A délután a kulturális- és sportprogramoké volt. Az ottani, rendszerváltoztatás utáni levéltárat, a nemzeti művelődési intézetet, a kiállítóházat, egyéb kiállításokat, Bibliaházat tekinthették meg az érdeklődők, de a nemrég megnyílt reprezentatív szálloda megtekintésére, és helyi fehér- és vörösborok kóstolására szintén lehetőség nyílott. (Magam is ez utóbbiak közé tartozhattam…) Közben külön pályán folyt a VI. MLE Kupa kispályás labdarúgó torna a Lakiteleki Tornaegylet pályáján. A kezdőrúgást a mindnyájunk által tisztelt, 75 éves dr. Szögi László professzor, a neves egyetemtörténeti kutató végezte. Ők sajnos rosszul jártak, mert a torna végét „elkapta” a tartós nyári zápor…. (A tornát egyébként a Magyar Országos Levéltár csapata nyerte.)
Levéltári raktár
(Forrás: Wikipédia)
Este-éjjel kiadós záport kaptunk, így a séta elmaradt. Jobb híján azzal vigasztalódtam, hogy gépemmel többször sikerült megörökítenem a sűrű villámlások „eredményét,” a nappali fénnyel bevilágított szemközti épületeket, központi parkot…
Az utolsó, harmadik nap délelőttje ismét a plenáris ülésé volt, amelynek keretében érdekes előadások hangoztak el az egyesített Budapest létrehozásának 150. évfordulója alkalmából, neves fővárosi kutatók, levéltárosok részéről. Ezt követte Kenyeres István elnökünk záró szava, amelynek keretében értékelte a Nyitott Levéltárak 2022. program keretében megrendezett konferenciát, és köszönetet mondott a rendező lakiteleki népfőiskolának, a támogatóknak a vándorgyűlés sikeres megrendezésében nyújtott segítségükért. Érdekesség, hogy – először az évente megtartott vándorgyűléseink történetében – határainkon túl kerül majd sor erre jövőre, mégpedig a szerbiai-vajdasági Zentán…
Amikor sűrű búcsúzkodások után – mert mondanom sem kell, „műsoron kívül” hasznos személyes szakmai-baráti társalgások színesítették napjainkat – elköszöntünk egymástól, jó egészséget kívánva, elmondhatom: mintaszerű volt minden, beleértve az elszállásolást és az ellátást is, amelyekért csak köszönettel tartozhatunk az egyesület vezetőségének, a rendező szerveknek és a támogatóknak. A hazafelé történő busz-utunk során azonban már a következő évi konferencián való részvétel járt az eszemben…
Hozzászólások