Tisztelt Olvasók!
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasóközönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.
A sorozat történetében folytatom azt a múltidézést, amelyben az Arcanum nevű, előfizetést igénylő Digitális Tudománytárban megtalálható helyi sajtóból is idézek, főként a Dunántúl és a Pécsi Napló napilapokból.
Páger Antal pécsi vendégszereplései 1949-ig (hatodik rész)
Páger Antal
(Forrás: Wikipédia)
Újra a Pécsi Naplót (1892-1944) veszem elő – amint azt az előző részekben tettem –, mégpedig annak egy nappal későbbi számát. Az 1941. november 1.-jei újság „Színház” rovatában értékelte az „Újabb Újkori Anonymusunk,” mégpedig „Dr. G.” az előadást „Hajnalodik” főcímmel, „Páger Antal vendégjátéka” alcímmel, október 31.-i keltezéssel.
„Fekete István ’Hajnalodik’ című színművében búcsúzott színházunk nagy vendége, Páger Antal ma este Pécs közönségétől. Az estét elsősorban Páger szereplése avatta élménnyé, de esemény volt maga a bemutató is. A ’Zsellérek’ című regény kitűnő fiatal írója, ezzel a színművével jelentkezett először a színpadon, és bemutatkozása az előlegezett rokonszenv jelentőségében messze túl nőtt, komoly sikerrel járt. ’Hajnalodik’ című színműve a legnemesebb írói anyagból való színpadi termék.
Irredenta emlékmű, Budapest, 1940
(Forrás: Fortepan)
Irredenta szellemű darabnak mondanék, ha ezt a mély tartalmú szót nem koptatta volna el annyi kétségbe vonhatatlanul jószándékú, de giccses és nívótlan tollpróbálgatás. A ’Hajnalodik’ nem a szó felpántlikázott értelmében irredenta, hanem mondanivalójában egy emelkedett szellemű írót tolmácsol, aki olcsó és hangzatos tirádák helyett inkább a magyar fajta szellemi felsőbbrendűségből áradó varázsmesteri érzékeltetésével szolgálja a nemzeti gondolatot.
A darab alaptónusából kicseng a két egymás mellett élő, és egymást marcangoló fajta egymásra találásának halvány szivárványa is. A magyar-román megbékélés gondolatánk jegyében született, izzóan magyar, de éppen azért magyarosan nobilis és megbocsátó szellemű darab kitűnő írói munka. Regényírónál szinte megdöbbentő ez a technikai biztonság, ez a színpadérzék és dialogizáló rutin, mely Fekete István nagyszerű művét, magyar szelleme mellett, még irodalmi értékké is avatja.
Fekete István
(Forrás: Wikipédia)
Az előadás középpontjában Páger Antal állott. Ő volt az előadás dinamikus eleme, körötte és a tőle diktált tempóban mozgott mindenki. Páger tegnap, mint a magyar fajta pompás megszemélyesítője ejtett bámulatba, ma pedig újra a jellemalkotás legtökéletesebb művészetével ragadtatta el a közönséget. Magyar kultúra és oláh vérség adottságai között vergődő orvosát sugárzó intelligencia jellemzi. Páger nagy színészi kultúrája, és mindig mértéktartó alakító művészete a legapróbb részletekig kidolgozott alakot adott, mely egy pillanatig sem zökkent ki a művész által formált keretből, hanem mindvégig éreztetni tudta, hogy a történelmi és egyéni sorsok tragikus összefonódásában is igaz emberként állhatja meg helyét valaki, aki talpig férfi.
Az előadás egyik meglepetése Almássy Judit, ez a tehetséges, fiatal színésznő, aki szépsége minden fizikai varázsával és szenvedélyessége minden forró lobogásával vetítette elénk a román lány alakját. Harasztossy Irén, aki különben operett színésznő nagyon finom, nyugodt és bensőséges eszközökkel dolgozó prózai színésznőként mutatkozott be. A tavaly csak kisebb szerepekben foglalkoztatott Rogoz Imre erőteljes vonalakkal mintázta meg a fanatikus oláh tanító balkáni figuráját. Kisebb szerepeikben jók voltak Kárpáthy Maya, Katona Emmi, Lendvay (Lajos), Bölöny (Zoltán) és Endrődy (Miklós). A közönség melegen ünnepelte Págert és az előadás többi szereplőit.”
Fekete István: Hajnalodik kötete
(Forrás: Wikipédia)
Fekete István: „Hajnalodik” című 3 felvonásos színművét 1941. október 31.-én (ekkor volt a főszereplő Páger Antal), november 2.-án, 4.-én, december 13.-án (délután) és 1942. január 2.-án játszották – ekkor már Zách János (1909-1979) főszereplésével, sőt rendezésében is…
A hírneves író egyetlen színpadi művének premierje 1940. november 14.-én volt a fővárosi Magyar Színházban, Csathó Kálmán rendezte. Több, mint százszor játszották telt házak előtt. Páger Antal mellett Szilágyi Szabó Eszter, Mihályfi Béla, Komár Júlia voltak az ottani szereplők. Megállapíthatjuk, hogy a pécsi előadásokra időben került sor. Az ajkai Fekete István Irodalmi Társaság 2001-ben könyv formában adta ki a színművet, a „Napló” és felesége „Keserves évek” című művével együtt…
„A színházi iroda hírei” című, állandó rovata a Pécsi Naplónak 1941. november 1.-jén a következőket írta.
Almássy Judit – Zách János sírja
(Forrás: Wikipédia)
„A Gyergyói bált újítja fel a színház szombaton este J. Fehjér Erzsébet felléptével. A Szilágyi (László)-Huszka (Jenő) operett új bemutatásban szerepel a műsoron, és a társulat minden tagja nagyszerű feladathoz jutott. Ezen az előadáson mutatkozik be a pécsi származású Kovács Irén, aki a primadonna szerepét játssza. Énektudása és gyönyörű hangja játékkészséggel párosul, és teljes tökéletességgel oldja meg feladatát. Rajta kívül Földessy Lilla, Katona Emmi, Kárpáthy Maya, D. Kovács József, Szokoly Gyula, Rogoz Imre, Endrődy Miklós, Zách János, Bölöndy Zoltán, Lendvay Lajos, Sándor István és Zádori István játszanak főszerepeket. Szombaton délután a Kolozsvári dáridó c. operett van műsoron, és ezen az előadáson megjelölik a szerző: Szeffedin Sefket bey. A bemutatón megtapsolt gárda játssza a kitűnő operett szerepeit. Antal Ila és D. Kovács József énekkettőse, Földessy Lilla és Szokoly Gyula komikus párja és Erdélyi László román őrmestere most is kellemes hangulatot és felejthetetlen órákat szerez.
Vasárnap délután Halottak napjára való tekintettel nem tart előadást a színház. Vasárnap este a ’Hajnalodik’ kerül színre az eredeti szereposztásban, csak Páger Antal szerepét alakítja Zách János. Hétfőn a ’Kaland’-ot ismétli meg a színház. Ezt a nagysikerű irodalmi remeket közkívánatra tűzte ki a színház igazgatósága. Almássy Judit, Antal Ila, Kárpáthy Maya, Zách János, Lendvay Lajos és Sándor István játsszák a főszerepeket.”
Gyergyói táj Anno
(Forrás: Wikipédia)
A Pécsi Nemzeti Színház vezetése a világirodalmi klasszikusok, a híres zenés darabok mellett a korabeli hazai irodalmi élet alkotásait szintén műsorra tűzte a második világháború éveiben. Akkor még az „irredenta” szónak nem volt pejoratív, gyalázó-bolsevik értelmezése, a cikk még a „régi” szellemben íródott. (Az már más kérdés, hogy ezek a színdarabok 1945 után már eltűntek színházaink műsoráról…)
Huszka Jenő
(Forrás: Wikipédia)
Míg az 1920-as években Páger Antal itteni szerepléseit az operettekben való fergeteges alakításai jellemezték, 1941-ben már – párhuzamosan az országos színházi és filmsikereivel – a drámai művekben nyújtott alakításai jellemezték. Így teljesedett ki művészi pályája, amely őt a magasba repítette…
Természetesen ehhez a pécsi színház alkotó gárdája is kellett, amint ezt a darabról szóló kritika szintén megírta. Szereplő-társai közül kettőt emeltem ki már eddig is, nézzük őket először. Zách János színész-játékmester-rendező 1945 után haláláig országosan ismert karakter-színész volt, számtalan színházi-, film-, TV- és rádió-szereppel. Almássy (Almásy) Judit (1922-1994) színészi pályája mellett arról is nevezetes volt, hogy Zách János volt a férje, fia pedig Zsámbéki Gábor (1943-) Kossuth-díjas rendező…
Lukács Margit 1950 körül
(Forrás: MTVA Archívum)
A hírekben szereplő „Kaland” című darab Márai Sándor (1900-1989) író, költő, újságíró 3 felvonásos színműve volt, amelyet vitéz Jakabffy Dezső (1895-1965) rendezett. Összeszokott párost alkotott Zách János játékmesterrel. A művet 1941. október 17.-én, 20.-án, november 3.-án, december 17.-én és 19.-én adták elő, az utóbbi kettőt Lukács Margit (1914-2002) vendégszereplésével. (Az ő itteni sikeres szerepléseiről egy későbbi részben emlékezem meg majd…)
A helyi színházi előadások adatait „A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával (1895-1949)” című, Futaky Hajna (1927-2011) által szerkesztett két kötetes műből vettem, amely az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiadásában, 1992-ben jelent meg.
Hozzászólások