Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 81. • Hetedhéthatár

Színház

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 81.

Tisztelt Olvasók!

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasóközönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.

A sorozat történetében folytatom azt a múltidézést, amelyben az Arcanum nevű, előfizetést igénylő Digitális Tudománytárban megtalálható helyi sajtóból is idézek, főként a Dunántúl és a Pécsi Napló napilapokból.

 

1943: Kiss Manyi ismét Pécsett

Pályája elején
(Forrás: Hangosfilm)

Kiss Manyi (1911-1971) következő vendégfellépéseinél most azt az eddig ki nem próbált eljárást követem, hogy egy-egy napi tudósításnál mind az előbb alapított, liberális hangvételű „Pécsi Napló” (1892-1944), mind a későbbi (de történelmünk egyik legsötétebb évében, az előbbinél náci-, az utóbbinál bolsevik önkényuralom által egyaránt megszűntetett) katolikus-konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) írását közlöm…

Kiss Manyi következő pécsi esti föllépésére 1943 április 14.-én, egy színházi „Vidám műsoros est” keretében került sor, mégpedig „Tréfák, dalok, magánszámok” alcímmel. Társai voltak ekkor – a színházunk művészein kívül – a korszak neves komikus-kettőse, Magyari Tibor (1910-1978) és Hegyi Péter (1909-1989).

A Pécsi Napló 1943. április 11.-i száma „Színház” rovatában volt található – mint mindig – a „Színházi iroda hírei,” és az egyik hír a következő volt:

Kiss Manyi-portré
(Forrás: Hangosfilm)

„…A jövő hét nagy művészi eseménye Kiss Manyi vendégjátéka szerdán este kabaréműsor keretében, amelyben rajta és a társulat tagjain kívül fellép Magyari Tibor és Hegyi Péter, a budapesti kívánsághangversenyek népszerű komikusai. Nem hiába a főváros kedvence Kiss Manyi, de Pécsett is oly nagyon szeretik, hogy a szerdai kabaré jegyeit a közönség máris szétkapkodta. Amikor köztudomásúvá vált Kiss Manyi pécsi vendégjátéka, valósággal ostrom alá került a színházi pénztár, mert mindenki jegyet akart magának biztosítani a szerdai vidám, műsoros estre, amelyen Kiss Manyin kívül a kívánsághangversenyek kedvenc komikusai, Magyari Tibor és Hegyi Péter is fellép a társulat tagjain kívül, akik villámtréfákkal, kabarészámokkal és magánszámokkal szórakoztatják majd a közönséget. A Kiss Manyi kabaréest bérletszünetben felemelt helyárakkal 1-től 6 pengőig.”

Magyari Tibor
(Forrás: Wikipédia)

Most pedig a „másik oldal” híradása jöjjön. A „Dunántúl” ugyanaz napi, 1943. április 11.-i, az ugyancsak „Színház” rovatának, ugyancsak „A színházi iroda hírei” írásaiból szintén idézek: „… Kiss Manyi Pécsett. Nem hiába a főváros kedvence Kiss Manyi, de Pécsett is oly nagyon szeretik, hogy a szerdai kabaré est jegyeit a közönség máris szétkapkodta. Amikor köztudomásúvá vált Kiss Manyi pécsi vendégjátéka, valósággal ostrom alá került a színházi pénztár, mert mindenki jegyet akart magának biztosítani a szerdai vidám műsoros estre, amelyen Kiss Manyin kívül a kívánsághangversenyek kedvenc komikusai, Magyari Tibor és Hegyi Péter is fellép a társulat tagjain kívül, akik villámtréfákkal, kabarészámokkal szórakoztatják majd a közöséget. A Kiss Manyi kabaréest bérletszünetben, felemelt helyárakkal 1-6 pengőig.”

Hegyi Péter
(Forrás: Wikipédia)

Most pedig idézem az utóbbi „hírharsonából” a színház akkori heti-műsorát. (Akkor 1943. április 11.-én vasárnap volt. Egyébként is az akkori híradások első előadása mindig a megjelenés dátumával kezdődött.) „Színházi műsor: Vasárnap délután 4: Patyolatkisasszony. Vasárnap este 7: Patyolatkisasszony. Hétfő este 7: Hangverseny. Kedd este 7: Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Szerda este 7: Vidám est Kiss Manyival.” (Tehát így megtudta az utókor is – a színházi előadások kezdési időpontjain kívül –, hogy Kiss Manyi vendégszereplése szerdára esett akkor.)

A „Patyolatkisasszony” Hegedűs Tamás (1913-1980) 3 felvonásos zenés játéka volt. Rudolf Eger (1885-1965) és Ludwig Hirschfeld (Mack, 1893-1965) művét sárossy Szüle Mihály (Ferenc, 1902-1992) alkalmazta magyar színpadra. Nálunk Hukváry Jenő vezényelte és Izsó Miklós (1877-1948) rendezte. Móricz Zsigmond (1879-1942) „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” című 4 felvonásos vígjátékát Deák Ferenc (1897-1981) rendezte, és előbb Asszonyi Lászlóné (Erdélyi Irma, 1885-?), majd Nagy István (1909-1976) vendégszerepelt nálunk.

Most pedig ismét a liberális napilap következzen. A „Pécsi Napló” 1943 április 13.-án, a „Színház” rovatban, „A színházi iroda hírei” között a következő szerepelt: „… Páratlan nagy az érdeklődés a szerdai kabaréműsor iránt, amelynek egyik nagy attrakciója Kiss Manyi, Budapest első számú kedvencének vendégfellépte, aki többek között a kívánsághangversenyeken oly nagy sikert aratott csicskás nótát is énekli. Kiss Manyin kívül sikerült vendégszereplésre megnyerni a kívánsághangversenyek másik két kedvencét, Magyari Tibort és Hegyi Pétert, a humor két nagymesterét. Rajtuk kívül a pécsi Nemzeti Színház (sic!) együttesen vesz részt a közel háromórás műsor keretében azokkal a műsorszámokkal, amelyekkel a közelmúltban a Baranya megyei községeket járták, és mindenütt őszinte nagy sikert arattak… A szerdai kabaréestre már csak néhány jegy kapható a pénztárnál. Ha kellemesen akar szórakozni, még ma biztosítja magának jegyét a legragyogóbb számokból összeállított, egyetlen kabaréestre.”

Aláírt portré – Csicskás nótával
(Forrás: Hangosfilm)

A „Dunántúl” 1943. április 13.-i „Színház” rovatában, „A színházi iroda hírei” között lehet olvasni: „…Kabaréest – Kiss Manyival. Páratlanul nagy az érdeklődés a szerdai kabaréműsor iránt, amelynek egyik nagy attrakciója Kiss Manyi, Budapest első számú kedvencének vendégfellépte, aki többek között a kívánsághangversenyeken oly nagy sikert aratott Csicskás nótát is elénekli.

Kiss Manyin kívül sikerült vendégszereplésre megnyerni a kívánsághangverseny másik két kedvencét, Magyari Tibort és Hegyi Pétert, a humor két nagymesterét. Rajtuk kívül a pécsi Nemzeti Színház (sic!) együttese vesz részt a közel 3 órás műsor keretében azokkal a műsorszámokkal, amelyekkel a közelmúltban a Baranya megyei községeket járták be, és mindenütt őszinte nagy sikert arattak. A szerdai kabaréestre már csak néhány jegy kapható a pénztárnál. Ha kellemesen akar szórakozni, biztosítsa magának jegyét a legragyogóbb számokból összeállított szerdai, egyetlen kabaréestre.”

Ez utóbbi híradásban egy fontos információt szintén megtudhatott az utókor: a kabaré-előadás, mielőtt a Pécsi Nemzeti Színház színpadára került, megyei körutat tett meg – természetesen akkor még „helyi erőkkel…”

Lássuk most a „Pécsi Napló” 1943. április 14.-i száma „Színház” rovatában, „A színházi iroda hírei” közül az aktuálisat: „…Szerdán este táblás ház előtt Kiss Manyi,

Karády Katalin
(Forrás: Wikipédia)

Magyari Tibor és Hegyi Péter humoristák vendégfelléptével nagy kabaréműsor, amelyre már csak egykét jegy van a pénztárnál…”

A „Dunántúl” 1943 április 14.-i száma „Színház” rovata,

„A színházi iroda hírei” hírcsokra pedig így tudósított ugyanerről: „…Kabaré Kiss Manyival. Ma este táblás ház előtt Kiss Manyi, Magyari Tibor és Hegyi Péter humoristák vendégfelléptével nagy kabaréműsor, amelyre már csak egy-két jegy van a portánál.”

Végezetül pedig nézzük az előadás utáni tudósításokat – ugyanazoknál a lapoknál.  A „Pécsi Napló” 1943. április 15.-i „Színház” rovata így értékelt: „Vidám műsoros est. Pécs, április 14. Ma vidám műsoros estet rendezett a színház, Kiss Manyi, Magyari Tibor és Hegyi Péter, fővárosi előadóművészek közreműködésével. A műsoron tréfák, dalok, táncszámok szerepeltek, s ezek előadásában a társulat tagjai is részt vettek. A színházba közel három órára csapongó jókedv költözött. A házat zsúfolásig megtöltő közönség zajos tapssal honorálta a szereplőket, akik közül mindenki igyekezett kitenni magáért.”

Csonka Endre
(Forrás: Wikipédia)

A „Dunántúl” 1943. április 15.-i száma „Színház” rovata pedig így summázott: „Műsoros est – Kiss Manyival. A pécsi színházban már régóta nem volt olyan se vége, se hossza gond nélküli jókedv, vidám kacagás, nevetőorkán, mint szerdán este. Kiss Manyi, a budapesti színpadok, a rádió és legutóbb a frontszínház kedvence jött el kecskeméti vendégszereplése után Pécsre, hogy egy-két kedves órát szerezzen a pécsieknek. Kiss Manyi külön egyéni humora, gaminos (csibészes) kedvessége ellenállhatatlanul viszi a hallgatóságot a jókedv birodalmába. Műsorán ott voltak a híressé vált Csicskás dal, a Habos sütemény, egy-két Karády-paródia, a rövid vígjátékokban, bohózatokban pedig nagyobbrészt ismert cselédalakításai is. Természetes, hogy minden számában csak úgy zengett a színház a kirobbanó kacagástól. A zsúfolt nézőtér melegen ünnepelte, és rendületlenül ráadásokat követelt.

Kiss Manyi mellett a kívánsághangversenyek két ismert komikusa, Hegyi Péter és Magyari Tibor árasztották a jókedvet a színpadról. Magyari Tibor szellemes konferanszaival, mindketten pedig kis vígjátékok szerepeivel bizonyították, hogy ők is mesterei a nevettetésnek. A pécsiek közül Dalmady Géza énekszámokkal, Turcsy Gitta és Csonka Endre táncos duettjükkel arattak sikert. A közönség kitűnően mulatott, és melegen ünnepelte a budapesti vendégeket a pécsiekkel együtt.” Itt megtudtuk, hogy a méltatást ismét a talányos „sz. g.” írta…

A helyi színházi előadások adatait „A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával (1895-1949)” című, Futaky Hajna (1927-2011) által szerkesztett két kötetes műből vettem, amely az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiadásában, 1992-ben jelent meg.


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS