Tisztelt Olvasók!
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasóközönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.
A sorozat történetében folytatom azt a múltidézést, amelyben az Arcanum nevű, előfizetést igénylő Digitális Tudománytárban megtalálható helyi sajtóból is idézek, főként a Dunántúl és a Pécsi Napló napilapokból.
1944: Kiss Manyi Pécsett – esti háborús elsötétítések árnyékában
Kiss Manyi komoly fotója
(Forrás: Wikipédia)
Kiss Manyi (1911-1971) amikor legközelebb Pécsre jött, még kevésbé volt érvényes a „Csicskás nóta” című kupléja, amely így szól: „Elmennék a babám mellé csicskásnak, Bár az illető csak közlegény. Ezzel szemben ilyen párja nincs másnak, Mert szíve csakis az enyém. Minden reggel kipucolnám a bakancsát, És vigyázzba-állva lesném a parancsát! Elmennék a babám mellé csicskásnak, Bár az illető csak közlegény.” Hogy miért volt ez a szöveg már érvénytelen, elég csak a Keleti Front helyzetére gondolnunk…
Ennek a vendégszereplésnek az eseményeit szintén párhuzamosan a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) és a konzervatív-katolikus „Dunántúl” (1911-1944) híradásai alapján dokumentálom. Mindegyik híradás mindkét napilapban a „Színház” rovat „A színházi iroda közleményei” híreiből való, ezért ennek kiírása a továbbiakban elmarad. A „Pécsi Napló” egy nappal előbb kezdte meg a „beharangozást,” ezért hiányzik onnan a „Dunántúl” írása.
Zách János 1959
(Forrás: MTVA Archívum)
Pécsi Napló 1944. január 28: „Vasárnap és hétfőn Kiss Manyi lép fel a ’Fekete Péter’-ben. A színház következő eseménye Kiss Manyinak, a fővárosi színpadok és filmek egyik legnépszerűbb művésznőjének vasárnapi és hétfői vendégjátéka. Kiss Manyi groteszk humorával, briliáns táncaival és kifogyhatatlan ötleteivel egyike a közönség kedvenceinek. A mulattatás nagy mestere ez az ellenállhatatlanul kedves színésznő, akinek korábbi pécsi vendégjátékait mindig zsúfolt ház tapsolta végig. Idei pécsi vendég felléptéül (sic!) a ’Fekete Péter’ című operettet választotta, amelyben Keleti Aranka szerepét játssza.
Az előadás többi szereplői Nagy Anni, Kosztolányi Broniszláv, Zách János, Bicskei Károly és Hollósy Pál lesznek. Kiss Manyi vasárnap délután és este, úgyszintén hétfőn este lép fel. Mindhárom előadás bérletszünetben megy. Jegyekről ajánlatos elővételben gondoskodni.”
Bicskei Károly
(Forrás: MTVA Archívum)
Pécsi Napló 1944. január 29: „Vasárnap és hétfőn a ’Fekete Péter’-ben vendégszerepel Kiss Manyi. A színház igazgatójának sikerült vendégszereplésre szerződtetni az országosan ismert és népszerű Kiss Manyit, aki vasárnap délután és este, valamint hétfőn este a ’Fekete Péter’ szubrett szerepében lép fel. Az utolérhetetlen humorú és rendkívül egyéni művésznő, akit a filmeken keresztül kedvelt meg a közönség, bizonyára telt házakat vonz, és ezért ajánlatos a jegyekről elővételben gondoskodni. A darab többi szerepeit ez alkalommal is Nagy Antal, Zách János, Kosztolányi Broniszláv és Bicskei Károly játsszák…”
Eljött az idő közölni, melyik darabok szerepeltek a Pécsi Nemzeti Színhát műsorán azokban a napokban. „Dunántúl” január 29: „Szombat este 7: Tacskó. Vasárnap délután Fekete Péter. Kiss Manyi Vendégjátéka. Vasárnap este 7: Fekete Péter. Kiss Manyi vendégjátéka. Hétfő este 7: Fekete Péter. Kedd este 7: Egy nap a világ. Bérletszünet.” Itt mindjárt egy kiigazítást kell tennem: a hétfő esti darab-közlésből kimaradt az a tény, hogy Kiss Manyi vendégjátéka lesz.
A „Tacskó” („Scampolo”) című 3 felvonásos vígjáték szerzője Dario Niccodemi (1874-1934), magyarra Révay József (1881-1970) fordította, a pécsi előadások rendezője Zách János (1909-1979) volt. Az „Egy nap a világ” című 3 felvonásos mai történetet Vaszary János (1899-1963) írta, és szintén Zách János rendezte.
Dario Niccodemi
(Forrás: Wikipédia)
De nézzük a további írást: „Vasárnap és hétfőn vendégszerepel Pécsett Kiss Manyi. A színház igazgatójának sikerült vendégfellépésre szerződtetni az országosan ismert és népszerű Kiss Manyit, aki vasárnap délután és este, valamint hétfőn este a Fekete Péter szubrett szerepében lép fel. Az utolérhetetlen humorú, és rendkívül egyéni művésznő, akit a filmeken keresztül kedvelt meg a közönség, bizonyára telt házakat vonz, és ezért ajánlatos a jegyekről elővételbe gondoskodni. A darab többi szerepeit ez alkalommal is Nagy Anni, Zách János, Kosztolányi Broniszláv és Bicskey Károly játsszák.”
Bicskei (Bicskey) Károly (1920-2003) pályája – mint tudjuk – 1945 után teljesedett ki, neves karakter színész és rendező lett. (Lásd például a „A tanú” és a „Megint tanú” című filmeket.)
Az idős Kiss Manyi
(Forrás: Wikipédia)
Pécsi Napló 1944. január 30: „Kiss Manyi vendégszerepel vasárnap délután, este és hétfőn este a ’Fekete Péter’-ben. Vasárnap délután, este és hétfőn este Kiss Manyi, a filmekből annyira népszerű művésznő szerepel a ’Fekete Péter’-ben, amelynek szubrett szerepét játssza. A rendkívül egyéni színésznő kedves groteszksége, pazar humora, ellenállhatatlan ötletei és briliáns táncai bizonyára újból meg fogja hódítani a pécsi közönséget, amely a jelekből ítélve zsúfolásig megtölti a színházat.
Úgy a vasárnap délutáni és esti, mint a hétfői vendégjáték is bérletszünetben megy. A ’Fekete Péter’ a vendégjáték alkalmával a bemutató szereposztásban megy, a főszerepekben Nagy Annival, Zách Jánossal, Bicskei Károllyal, Hollósi Pállal…”
„Dunántúl” január 30: „Kiss Manyi vendégszerepel a Fekete Péterben. Vasárnap délután és este és hétfőn este Kiss Manyi, a filmekről annyira népszerű művésznő szerepel a Fekete Péterben (sic!), amelynek szubrett szerepét játssza. A rendkívül egyéni színésznő kedves groteszksége, pazar humora, ellenállhatatlan ötletei, és briliáns táncai bizonyára újból meg fogják hódítani a pécsi közönséget, amely a jelekből ítélve zsúfolásig tölti meg a színházat. Úgy a vasárnap délutáni és esti, mint a hétfői vendégjáték is bérletszünetben megy. A Fekete Péter a vendégjáték alkalmával bemutató szereposztásban megy, a főszerepekben Nagy Annival, Zách Jánossal, Bicskei Károllyal és Hollósy Pállal.”
A Körhinta c. filmben Törőcsik Marival
(Forrás: Wikipédia)
Pécsi Napló 1944. február 1: „Kiss Manyi vendégszereplése. Pécs, január 31. Vasárnap délutántól három előadáson keresztül Kiss Manyi vendégszerepelt a ’Fekete Péter’ című zenés vígjáték szubrett szerepében. A filmekből ismert művésznőnek mindhárom alkalommal telt háza volt. Ezek közönsége szakadatlan ünneplésben részesítették, minden szavát, mozdulatát, táncát sűrű tapsokkal jutalmazva. Kiss Manyi egyéni ízű játékával, mint humorával és pazar tánctudásával reá is szolgált a lelkes elismerésre. Énekszámai azonban már kevésbé. Egyébként a 20. előadás körül tartó ’Fekete Péter’ a bemutató szereposztásában, és így jó előadásban került újból a közönség elé.” Az aláíró – „g.” – valódi neve itt is rejtve maradt.
Eisemann Mihály
(Forrás: Wikipédia)
„Dunántúl” február 1: „Kiss Manyi vendégszereplése Pécsett. Vasárnap délután és este, valamint hétfőn este a nagysikerű Fekete Péter operett került felújításra a színházban. Érdekességet Kiss Manyi vendégszereplése adott a két előadásnak, amelyekre zsúfolásig megtelt a nézőtér. Az egyéni humorú és temperamentumos művésznő szép sikert aratott.”
Zágon István 1935
(Forrás: Wikipédia)
Azt feltétlenül meg kell említeni, hogy akkor már az is szerepelt minden újságban, hogy mikor van az esti elsötétítés időpontja, amelyet egységesen 20 órában (azaz este 8 órában) határoztak meg…
Végezetül írnom kell arról a nevezetes műről, amelyben Kiss Manyi ekkor – három fergeteges estén át – ismét színpadunkra lépett. Eisemann Mihály (László, 1898-1966) – Zágon (Fleischl) István (1893-1975) – Somogyi Gyula (1882-1958): Fekete Péter című 3 felvonásos operettjének előadásainál vezényelt Harer Győző, a díszlet Török Gyula munkája volt, a táncokat betanította Sugár Ica, rendezte Deák Ferenc (1897-1981). Az előadások időpontjai: 1943. november 24-30, 28 délután is, december 12 délután és este, 26 délután, 1944. január 8. délután, 18, 30 délután, 30, 31, április 11. Egész más történelmi szituációban újították föl, amelynek dátumai: 1945. március 17 (vezényelt Maros Rudolf /1917-1982/), 18 délelőtt, 19, 20, 22, 24, 25 délelőtt és este, 26 délután, április 2 délelőtt, 8, 9, május 18, 21 délután. Nagyon sikeres előadások lehettek, hogy Kiss Manyi vendégszereplése mellett ilyen sokszor tapsolhatott láttán a lelkes pécsi közönség …
A helyi színházi előadások adatait „A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával (1895-1949)” című, Futaky Hajna (1927-2011) által szerkesztett két kötetes műből vettem, amely az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiadásában, 1992-ben jelent meg.
Hozzászólások