Tisztelt Olvasók!
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasóközönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.
A sorozat történetében folytatom azt a múltidézést, amelyben az Arcanum nevű, előfizetést igénylő Digitális Tudománytárban megtalálható helyi sajtóból is idézek, főként a Dunántúl és a Pécsi Napló napilapokból.
1941: Lukács Margit vendégszereplése (első rész)
Lukács Margit dedikált fotója
(Forrás: Galeria Savaria)
A Pécsi Nemzeti Színház vezetése 1941. decemberében – amint az elmúlt írásaimból is láthattuk – neves, fiatal, de máris nagy országos sikerű művészeket hívott meg vendégjátékra. Ennek a sorozatnak az egyik kitűntető személyisége volt a később szintén dicsőséges pályát befutó Lukács Margit is. Az ő akkori vendégjátékát idézem föl most.
A konzervatív-katolikus szellemiségű „Dunántúl” (1911-1944) 1941. december 14.-i, vasárnapi számának színház rovatát a „Lukács Margit háromnapos pécsi vendégjátéka” című, „A budapesti Nemzeti Színház (sic!) művésznője a Kalandban (sic!) és a Feleségben (sic!) lép fel” alcímű írás vezeti, amely így szól. „Pécs december 13. A fővárosi művészek vendégszereplése terén vitéz Jakabffy Dezső igazgató viszi el a pálmát a többi vidéki nagyváros színigazgatója elől. A pécsi direktor nagy anyagi áldozattal a jövő héten már a nyolcadik neves fővárosi művészt lépteti fel a pécsi színpadon. A legutóbbi tárgyalásai alapján a Budapesti Nemzeti Színház (sic!) kiváló fiatal művésznőjét, Lukács Margitot szerződtette három pécsi fellépésre.
Jakabffy Dezső, 1929
Forrás: Wikipédia)
Lukács Margitot már nem kell bemutatni a pécsi közönségnek. Az év elején a pécsi Művészeti Heteken Lukács Margit játszotta Évát a Nemzeti Színház Ember tragédiája előadásán, de a legsikeresebb magyar filmek, így a Dankó Pista és az Elnémult harangok női főszerepében is meghódította a pécsieket. Lukács Margit szerdán, csütörtökön és péntek este lép fel a pécsi színpadon. Szerdán és pénteken este Márai Sándor Kalandjának (sic!), csütörtök este pedig Bókay (János) Feleségének (sic!) női főszerepét játssza. A kiváló művésznő vendégszereplése iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg, erre való tekintettel az igazgatóság kéri a bérlőket, hogy szelvényeiket egy nappal előbb váltsák be a pénztárnál.”
A szokásos következő napi műsorrendben is szerepeltek ezek az előadások, nézzük. „Vasárnap délután 4: Tizedik kérő. Vasárnap este 8: Tizedik kérő. Hétfő este 8: Becskereki menyecske. Kedd este 8: Cigánybáró. Szerda este 8: Kaland. Csütörtök este 8: Feleség. Péntek este 8: Kaland.”
Márai Sándor, 1924 Tihanyi Lajos portréja
(Forrás: Wikipédia)
Lukács Margit (1914-2002) tehát, amikor városunkba érkezett – amint az írásból is kiderül –, már nagy népszerűségnek örvendett a művészetkedvelők körében – országos színházi-, filmjei sikerei, pécsi föllépése okán. Márai Sándor (1900-1989) és Bókay (Bókai) János (1892-1961) darabjáról is említést tettem az előző részekben. Ami pedig az akkori műsorban szereplő (helyesen) „A tizedik kérő” című alkotást illeti, Harsányi Zsolt (Harsányi Zoltán Tibor Pál, 1887-1943) – Hunyady Sándor (1890-1942) 3 felvonásos zenés vígjátékáról van szó, amelynek zenéjét Bródy Tamás (1913-1990) állította össze. Nálunk 1941. december 12, 13 (Bordy Bella /1909-1978/ volt a vendégszereplő, betétszámokkal), 14 (délután és este) voltak az előadás-alkalmak, amelyeket Fest Vidor vezényelt, vitéz Jakabffy Dezső (Zsigmond Ferenc, 1895-1965) rendezett. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor Pécsen szerepelt ez a darab…
Bókay János 1920 körül
Forrás: Wikipédia)
Erdélyi Mihály (1895-1979): „Becskereki menyecske” című 3 felvonásos operettje szövegének írója ismeretlen, a pécsi előadások karmestere és rendezője személye megegyezik az előzőekben tárgyalt darabéval. Az itteni előadások időpontjai: 1941. november 28, 29, 30 (délután és este), december 1, 2, 15, 25 (délután). Még 1942. január 27.-én is fölcsendült színpadunkon, mégpedig a népszerű hollósi Somogyi Nusi (Anna Irén, 1884 vagy 1890 vagy 1896-1963) vendégszereplése kedvéért. Sikerének bizonyítékaként 1946. november 19, 20, 21 voltak színre kerülésének időpontjai Bakonyi Ödön vezényletével, Farkas József rendezésében…
Ifj. Johann Strauss (1825-1899), a „keringőkirály” mindenkori sikerdarabja, „A cigánybáró” című operettje pedig már szintén szóba került az elmúlt részek folyamán…
Bordy Bella, 1938
(Forrás: Wikipédia)
Nem maradt le a hírközlésben a rivális, liberális szellemiségű „Pécsi Napló” (1892-1944) sem: a szintén 1941. december 14.-i számának „Színház” rovatának „A színházi iroda hírei” részében – igaz, nem a fő, hanem a későbbi híreiben, de – tudósított a vendégszereplésről, emígyen. „Lukács Margit vendégszereplése lesz a hét eseménye. A Nemzeti Színház kitűnő művésznője három este vendégszerepel a pécsi színházban. Szerdán este Máray Sándor (sic!) ’Kaland’ (sic!) c. színművében lép fel. Ezt a szerepet Pesten több mint 200-szor (sic!) alakította. Csütörtökön Bókay (János) ’Feleség’ c. vígjátékában lép a közönség elé. Ezt a szerepet is többször játszotta a Kamaraszínházban (sic!). Partnerei Almásy Judit (sic!), Zách János és Lendvay Lajos lesznek.
Pénteken újra a ’Kaland’-ban szerepel. Zách János lesz a partnere, aki a professzort oly emlékezetes sikerrel alakította már Pécsett. A ’Kaland’ előadására új díszleteket készített az igazgatóság. Az igazgatóság kéri a bérlőket, hogy szelvényeiket egy nappal előbb szíveskedjenek beváltani.”
Somogyi Nusi dedikált fotója
(Forrás: Wikipédia)
Ismét átadom a szót a „Dunántúl”-nak, mégpedig az 1941. december 16.-i szám hasonló rovatát idézem. „A szombat délutáni előadások és a közönség. Vitéz Jakabffy Dezső színigazgató, mint ahogy megírtuk, elhatározta, hogy a szombat délutáni előadásokat rendszeresíti, és azok bevételének 50 százalékát a hadbavonultak hozzátartozóinak felsegélyezésére fordítja. Az első ilyen előadást szombaton már meg is tartották. Sajnos, a jelek arra vallanak, hogy a közönség nem kívánja támogatni a színház nemes törekvéseit, ami abból is kitűnik, hogy az előadás összbevétele alig 30 pengő volt. Ha az érdeklődés továbbra is ilyen lanyha marad, a meleg szívvel elgondolt tervből aligha lesz valami.”
A következő – már sokat idézett – rovatban is természetesen szó volt erről a jelentős színházi eseményről. „Lukács Margit vendégszereplése a pécsi színházban. A Nemzeti Színház kitűnő művésznője, aki a Dankó Pista c. filmben aratott óriási sikert, kedden este Pesten játssza a Kalandot, szerdán pedig Pécsett. Csütörtökön a Felségben lép a közönség elé, és pénteken ismét a Kalandban. Partnerei a pécsi együttes kiválóságai lesznek: Almásy Judit, Antal Ila, Zách János, Lendvay Lajos, Kovács István és Sándor István. A két nagysikerű darabot új díszletekben újítja fel. Jakabffy (Dezső) igazgató és Zách János a rendező. Az igazgatóság kéri a tisztelt bérlőket, hogy szelvényeiket egy nappal előbb szíveskedjenek beváltani.”
Ifj. Johann Strauss az egykori 100 schillinges osztrák bankjegyen
Amint olvasható, a Pécsi Nemzeti Színház itt (és az előző alkalmakkal már többször) fölsorolt színészei voltak akkor teátrumunk „tartó oszlopai…”
Zách János 1955
(Forrás: MTI Fotó Keleti Éva)
Most a „másik oldal” lapjának, a Pécsi Naplónak szintén 1941. december 16.-i száma következik. „A színházi iroda hírei” rovatában közölték a következőket. „… Lukács Margit három estén át szerepel a pécsi színházban. Kétszer a „Kaland”-ban, és egy nap a Feleségek”-ben. A budapesti Nemzeti Színház kitűnő művésznője, aki a „Dankó Pista” c. filmben aratott óriási sikert, több százszor játszotta ezeket a szerepeket a Kamaraszínházban. Kedden este még Pesten játssza a ’Kaland’-ot, és szerdán Pécsett. Csütörtökön a ’Feleségek’-ben lép a közönség elé, és pénteken ismét a ’Kaland’-ban. Partnerei a pécsi együttes kiválóságai lesznek: Almássy (sic!) Judit, Antal Ila, Zách János, Lendvay Lajos, Kovács István és Sándor István. A két nagysikerű darabot új díszletekben újítja fel a vitéz Jakabffy (Dezső) igazgató és Zách János a rendező. Az igazgatóság kéri a tisztelt bérlőket, hogy szelvényeiket, egy nappal előbb szíveskedjenek beváltani.”
Az attól a naptól kezdődő színházi műsorban pedig – az illetékes darabok előadásainál – már föltűntették Lukács Margit vendégszereplését…
A helyi színházi előadások adatait „A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával (1895-1949)” című, Futaky Hajna (1927-2011) által szerkesztett két kötetes műből vettem, amely az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiadásában, 1992-ben jelent meg.
Hozzászólások