Tisztelt Olvasók!
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasóközönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.
A sorozat történetében folytatom azt a múltidézést, amelyben az Arcanum nevű, előfizetést igénylő Digitális Tudománytárban megtalálható helyi sajtóból is idézek, főként a Dunántúl és a Pécsi Napló napilapokból.
1941: Lukács Margit vendégszereplése (második rész)
Lukács Margit fiatalon
(Forrás: Wikipédia)
Mivel továbbra is azt a módszert követem, hogy felváltva idézem Pécs akkori két neves napilapját, a konzervatív-katolikus „Dunántúl” (1911-1944) 1941. december 17.-i száma lesz az első. Mivel azonban mindkét lapnak természetesen volt „Színház” és „A színházi iroda hírei” rovata, és belőlük idézek, a továbbiakban nem tüntetem föl külön a két-két forrást. Az idézett újságban Lukács Margit (1914-2002) vendégszereplésével kapcsolatban a következők találhatók.
„Lukács Margit vendégjátéka. A budapesti Nemzeti Színház (sic!) kitűnő művésznője három estén át szerepel Pécsett, és azokban a szerepekben lép közönség elé, amelyekben a legnagyobb sikereit aratta. Márai Sándor ’Kaland’ c. színművében játssza női főszerepét szerdán és pénteken este, míg csütörtökön Bókay (János) ’Feleség’ c. vígjátékában alakítja Helént. A filmről is ismert művésznő kitűnő partnereket kapott Almásy Judit, Antal Ila, Kárpáthy Maya, Zách János, Lendvay Lajos, Sándor István és Kovács István személyében. A két értékes darab új díszletben kerül a közönség elé, Zách János rendezésében. Az igazgatóság kéri a tisztelt bérlőket, hogy szelvényeiket egy nappal előbb szíveskedjenek beváltani…”
Vitéz Jakabffy Dezső, 1929
(Forrás: Wikipédia)
Most következzék a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) 1941. december 17.-i száma. „Lukács Margit vendégjátéka, a hét színházi eseménye. A Nemzeti Színház kitűnő művésznője három estén át szerepel Pécsett, és azokban a szerepekben lép a közönség elé, amelyekben a legnagyobb sikereit aratta. Máray (sic!) Sándor ’Kaland’ c. színművében játssza a női főszerepet szerdán és pénteken este, míg csütörtökön Bókay (János) ’Feleség’ c. vígjátékában alakítja Helént. Kedden este még Pesten szerepel, a ’Kaland’-ban, utána vonatra ül, és utazik Pécsre.
A filmről is ismert művésznő kitűnő partnereket kapott Almásy Judit, Antal Ila, Kárpáthy Maya, Zách János, Lendvay Lajos, Sándor István és Kovács István személyében. A két értékes darab új díszletekben kerül a közönség elé Zách János rendezésében…”
Most pedig „ugorjunk” egy nappal előbbre, ismét a „Dunántúl,” és annak 1941. december 18.-i száma következik. „Lukács Margit a Kalandban (sic!). A Budapesti Nemzeti Színház (sic!) egyik legtehetségesebb, fiatal művésznője, a filmekről is jól ismert Lukács Margit szerdán este kezdte meg háromnapos pécsi vendégjátékát. Ma este Márai Sándor irodalmi veretű, költőien hangszerelt színművének, a Kalandnak (sic!) női főszerepét játszotta. Finom, meleg asszonyt lírával, leegyszerűsített eszközökkel, hajlékony, minden érzést és lelki válságot kifejező orgánummal formálta meg Helént, az orvosprofesszor feleségét.
Lukács Margit Évaként Madách művében
(Forrás: Wikipédia)
Művészi játékán kívül dekoratív szépségével is hódított. A közönség lelkes, meleg ünneplésben részesítette. Partnerei közül Zách Jánosnak, Kárpáthy Mayának és Lendvay (Lajos)nak szintén őszinte sikerben volt része.” Itt a szintén rejtélyes „K” aláírás következik. De nézzük a másik rovatot. „Lukács Margit csütörtökön a Feleségben lép újra a közönség elé. Bókay (János) híres vígjátékának főszerepét alakítja a Nemzeti Színház művésznője, akit filmről is ismer a pécsi közönség. Partnerei Almásy Judit, Zách János és Lendvay Lajos leszenek. A tegnapi Kaland előadásán hatalmas sikert aratott Lukács Margit, és bizonyos, hogy a ma esti vendégjátéka is meghozza ezt a sikert. Pénteken újra a Kalandban lép a közönség elé. Márai (Sándor) mai színművében tökéletes alakítást nyújtott ez a nagy színésznő. Ebben a darabban Zách János a partnere. A többi szerepeket Antal Ila, Kárpáthy Maya, Lendvay Lajos, Sándor István és Kovács István játsszák…”
„Átadom a szót” a „Pécsi Napló” 1941. december 18.-i rovatainak. „Lukács Margit vendégjátéka. Pécs, december 17. A színház igazgatója újból vendéggel kedveskedett a közönségnek, ám ez nem reagált erre a gesztusra úgy, ahogy azt Lukács Margit, a Nemzeti Színház tagja megérdemelte. Márai (Sándor) híres darabjára, és a benne szereplő, a filmről is a legelőnyösebben ismert művésznőre csak jó fél ház volt kíváncsi, aminek elfogadható magyarázatát talán az ünnepek közelsége adja.
Lukács Margit, az ünnepelt színésznő
(Forrás: Wikipédia)
Lukács Margit az öregedő orvos fiatal feleségét egyéniségének megejtő varázsával, és művészetének gazdag skálájával hozta elénk. Nagyon természetes, és ezért nagyon érthető is volt. Annát csak olyan kifinomult művészlélek értelmezheti helyesen, mint ő, aki a szerep teljes átérzésén túl a játékbeli készségnek rutinjával is rendelkezik. Benne élt a szerepében, viszont az ő benne, s ez a szerencsés összetalálkozás adta a jellegzetesen lukácsi csúcsteljesítményt. A közönség melegen ünnepelte a művésznőt.
A többi szereplő közül egyedül Zách János volt otthon mondani- és tennivalóiban. Új volt a tanársegéd személyében Kovács István. Vele együtt azonban mindannyinál feltűnően érződött a szereptudás hiánya. Ilyen készületlenül nem szabad egy nagy nevű vendég mellé merészkedni…”
És a következő rovatban: „Lukács Margit csütörtökön a „Feleség”-ben” (sic!) lép újra a közönség elé. Bókay (János) híres vígjátékának főszerepét alakítja a Nemzeti Színház kitűnő művésznője, akit filmsikerei után ismer a pécsi közönség. Partnerei: Almássy Judit, Zách János és Lendvay Lajos lesznek. A tegnapi ’Kaland’ előadáson hatalmas sikert aratott Lukács Margit, és bizonyos, hogy a ma esti vendégjátéka is meghozza ezt a sikert. Pénteken újra a ’Kaland’-ban lép a közönség elé Lukács Margit. Márai (Sándor) színművében tökéletes alakítást nyújtott ez a mai színésznő. Ebben a darabban Zách János a partnere. A többi szerepeket Antal Ila, Kárpáthy Maya, Lendvay Lajos, Sándor István és Kovács István játsszák…”
Bókay János
(Forrás: Wikipédia)
Ismét egy nappal későbbi cikkeket idézek, ismét a „Dunántúl” rovataiból, mégpedig az 1941. december 19.-i számból. „Lukács Margit a Feleségben (sic!). Csütörtök este Bókay János Feleség c. darabjában aratott sikert Lukács Margit, aki már a Kalandban (sic!) meghódította a pécsieket. A komolyabb alaphangú Bókay (János) darabban széles művészi skálával formálta meg Almássy Judit a férjéért és családi boldogságáért küzdő asszony alakját. A Bókay (János) darab finomságai és érdekes színei megtalálták az utat a nézőkhöz. A hálás publikum egész este melegen ünnepelte a művésznőt, és szereplő társait…” A másik rovatban ezt írták róla: „Lukács Margit vendégszereplése. Lukács Margit pénteken újra a Kalandban lép a közönség elé. Márai (Sándor) mai színművében tökéletes alakítást nyújtott ez a nagy színésznő. Ebben a darabban Zách János a partnere. A többi szerepeket Antal Ila, Kárpáthy Maya, Lendvay Lajos, Sándor István és Kovács István játsszák…”
Most következzenek a „Pécsi Napló” 1941. december 19.-i számának rovatai. „A Feleség. Lukács Margit vendégjátéka Pécs, december 18. Bókay János ’Feleség’ című vígjátékát újította fel ma este a Jakabffy társulat. A szellemes és ötletes darabgyárosnak ez a munkája összehasonlíthatatlanul nemesebb matériából készült, mint a többi vígjátékai. Az asszonyi felsőbbrendűség erejét, és a házassági hűség jelentőségét aláhúzó darabban több a szív, mint az olcsó rutin, és szalonbölcsességek helyett az élet és szenvedély mélyebb melódiái csendülnek felénk a színpadról, elegáns hangszerelésben. A darab sikerrel párosítja a forma csiszoltságát a tartalom értékével, és így ez az irodalmi igényességű darab, melyet az Akadémia a Vojnits-díjjal fémjelzett, egyúttal közönség-siker is.
Lukács Margit arcai
(Forrás: Galéria Savaria)
Ma is telt ház élvezte végig a Bókay (János) darabot. A közönség érdeklődése elsősorban természetesen a színház vendégének, Lukács Margitnak szólott. A Nemzeti Színház kitűnő fiatal művésznője a Művészeti Hetek szereplései, és sikeres filmje kapcsán került közel a pécsi közönséghez. Azok közé a színésznők közé tartozik, akik elsősorban ugyanis lebilincselően érdekes és izgalmas exterrieur (külső megjelenésük) varázsával hatnak a közönségre, később azonban észre kell vennünk a megjelenés vonzóságán túl a vitathatatlan tehetséget is, amelynek leglényegesebb eleme Lukács Margit fölényes intelligenciája, mely érdekes és egyéni fanyarsággal parfümözi (sic!) be az életre keltett figurákat, és az a forró szenvedélyesség, mely perzselő melegséggel fűti szerepeit.
A ma esti fellépése alkalmával kissé túlságosan is jelentéktelen szerepet választott tehetsége számára. Bókay (János) Helénje az író elgondolása szerint jóval súlytalanabb kis nő, mint amilyent Lukács Margit vetített elénk. Alajka messze túl nőtt a szerep körvonalain, és egy pompás nagyvilági nő ragyogó és megejtő személyiségével ajándékozta meg a közönséget.
Márai Sándor-kötet
(Forrás: Wikipédia)
A tulajdonképpeni címszerepet Almássy Judit játszotta. Korábbi, bár meglehetősen ritka fellépései alkalmával már megcsillogtatta ugyan tehetségének színeit, mégis meglepetésnek számított mai alakítása, melyet az átélés ereje fűtött. A férjében csalódott asszony keserű hangjai éppoly tökéletesek voltak, mint amilyen bravúrosan ügyeskedő volt a II. felvonás nagyjelenetében, és meggyőzően megindító az utolsó jelenetekben. Alakítása szép művészi teljesítmény.
A férj ingatag alakjában Lendvai Lajos adott kitűnő figurát. Érett alakítása, mely komoly állomása a tehetséges és sokoldalú fiatal művésznek. A barát passzív alakjában Zách János volt igen rokonszenves. Az előadás kisebb bizonytalanságoktól eltekintve jó volt, és a közönség melegen ünnepelte a nagyszerű Lukács Margitot és a többieket.” Itt pedig a „Dr. G.” aláírás zárta a méltatást.
A következő rovatban ezt találjuk: „Pénteken újra a ’Kaland’-ban lép a közönség elé Lukács Margit. Márai (Sándor) színművében tökéletes alakítást nyújtott ez a mai színésznő. Ebben a darabban Zách János a partnere. A többi szerepeket Antal Ila, Kárpáthy Maya, Lendvay Lajos, Sándor István és Kovács István játsszák…”
Lukács Margit emléktáblája
(Forrás: Wikipédia)
Amint olvasható, jó módszer a két híres helyi napilap „összevetése.” Bár szövegben természetesen sok az átfedés, ami egyikből esetleg hiányzik, a másik megírta, és viszont. Szerencsére sok leírás tartalmazza az akkori pécsi színészek játékát is, így helyi színháztörténetünk akkori állásáról is jó képet kap a mai szakember és a színházbarát érdeklődő…
Mindkét darab akkori adatait tartalmazzák a hírlapok. Bókay János 3 felvonásos vígjátékáról pontosan még azt kell tudni, hogy előtte 1941. március 26.-án is előadták. Vitéz Jakabffy Dezső volt a rendező, Zách János pedig a játékmester. Márai Sándor „Kaland” című 3 felvonásos színművében ugyanaz volt a helyzet, előző előadásai: 1941. október 17, 20, november 3. voltak…
A helyi színházi előadások adatait „A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával (1895-1949)” című, Futaky Hajna (1927-2011) által szerkesztett két kötetes műből vettem, amely az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiadásában, 1992-ben jelent meg.
Hozzászólások