Sólyom László
Fotó: Gilicze Bálint – Köztársasági Elnöki Hivatal
Meghalt Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke, akadémikus, egyetemi tanár vasárnap – tudatta a volt köztársasági elnök titkársága az MTI-vel. Sólyom László „óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után” hunyt el – áll a Landi Balázs által jegyzett közleményben.
Sólyom László Pécsett született, 1942-ben. A pécsi Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett. Diplomáját 1964-ben szerezte meg a Janus Pannonius Tudományegyetem jogi karán, majd 1965-ben, az Országos Széchényi Könyvtárban felsőfokú könyvtárosi oklevelet szerzett.
1989 és 1998 között az Alkotmánybíróság tagja, 1990 és 1998 között a testület első elnöke, 2005. augusztus 5. és 2010. augusztus 5. között a Magyar Köztársaság elnöke volt. Tudományos tevékenységében a személyhez fűződő jogok és az alkotmányos alapjogok neves kutatója. Munkássága jelentős a rendszerváltás utáni jogrend megerősítésében.
Novák Katalin köztársasági elnök Facebook oldalán így búcsúzott: „Isten nyugosztalja Sólyom Lászlót!”
„Elment Magyarország köztársasági elnöke, a nagyszerű jogászprofesszor. Isten nyugosztalja Sólyom Lászlót!” – írta Facebook-oldalán Orbán Viktor.
Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök így emlékezett meg Sólyom Lászlóról: „Elment Sólyom László elnök úr. Tudós-politikus volt, a saját igazában megingathatatlan, az új Magyarország teoretikus szerkesztője, az általa is szabott közjogi keretben később államelnöke. Makacs állhatatossága őrizte a Köztársaságot. Vitáink nem tépázták meg, legfeljebb árnyalták tekintélyét. Középen hitte és látta magát a bomlasztó küzdelemben, volt, amikor tényleg ott is állt. Épített, de volt, hogy hagyta, hadd málljon. Nyugosztalja az Ég!”
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere így fogalmazott Facebook oldalán: „Meghalt Sólyom László. A rendszerváltás, vagy ahogyan ő mondta, a jogállami forradalom utolsó közjogi méltósága is itt hagyott minket.
A politika harcosai közül kevesen érezték sajátjuknak, ami nem is csoda, hiszen a hajlíthatatlan személyiség és a hajthatatlan erkölcsi meggyőződés a mindennapi közéleti küzdelmekben részt vevők számára sokszor arisztokratikus kívülállásnak látszik.
Az utóbbi években, amikor beszéltünk, politikáról kevés szó esett. Don Quijotét és az Isteni színjátékot olvasta újra; az emberi élet néha banális, néha nagy kérdései jobban foglalkoztatták mint a jelenlegi közélet posványa. Még a kiszólásaiból is érződött azonban, hogy mennyivel jobban érti a magyar, az európai és a nemzetközi politika valódi dilemmáit, mint a legtöbb aktív magyar közéleti szereplő.
Ahogyan Bibó István azt akarta a fejfájára vésetni, hogy élt 1945-1948 között, Sólyom László sírjára azt írhatnánk: élt 1989 és 2010 között. Élete összefonódott a harmadik Magyar Köztársasággal. Számunkra, akik itt maradtunk, a szellemi hagyatéka azt az erkölcsi és politikai parancsot támasztja, hogy felépítsük a negyedik köztársaságot. Az egyenlő méltóság és az emberiség közös öröksége iránti felelősség szabad országát.”
Botka László, Szeged polgármestere Facebook-oldalán így emlékezett az egykori államfőre: „A rendszerváltáskor konszenzus volt abban, hogy kell egy Alkotmánybíróság, amelynek tagjai minden politikai párt által elfogadható jogászprofesszorokból állnak. Amelynek hatalma van megsemmisíteni bármely törvényt, ami a közösen elfogadott demokrata Alkotmánnyal ellentétes. Sólyom László ezt tette, az Alkotmánybíróság első elnökeként a jogállam, az európai magyar demokrácia elkötelezett híve volt. Mára se Alkotmány, csak a Fidesz által 11-szer módosított alaptörvény, se független Alkotmánybíróság sincs! Az európai magyar demokrácia igaz tudós vezetőjét vesztettük el. Nyugodjon békében Sólyom László!”
Hozzászólások