Tisztelt Olvasók!
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasóközönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.
A sorozat történetében folytatom azt a múltidézést, amelyben az Arcanum nevű, előfizetést igénylő Digitális Tudománytárban megtalálható helyi sajtóból is idézek, főként a Dunántúl és a Pécsi Napló napilapokból.
1941: Bordy Bella vendégszereplése (első rész)
Bordy Bella dedikált fotója
(Forrás: Hangosfilm)
A Pécsi Nemzeti Színház akkori vezetése országos figyelem mellett neves művészeket hívott meg vendégszerepelni. Ezen fiatal, országos hírű művészek sorában a mára sajnos kicsit háttérbe szorult Bordy Bella (Bordé Izabella, 1909-1978) táncművész, színház- és filmszínésznő, táncpedagógus vendégszereplése következik.
Elsőként a „Dunántúl” (1911-1944) konzervatív-katolikus hetilap 1941. december 10.-i száma következik. (Az írásban hol a helyi lapok „Színház”-, hol pedig a „Színházi iroda hírei” idézett híreiből közlök, ezért ezeket külön nem említem meg.)
„… Bordy Bella vendégszereplése Pécsett. Pénteken és szombaton érdekes vendége lesz a pécsi színháznak. Az esti előadás keretében fellép Bordy Bella, a magyar királyi Operaház prímaballerinája (sic!). Mindkét este külön táncszámokkal szerepel a filmről ismert művésznő. Ugyanekkor kerül színre Hunyady Sándor és Harsányi Zsolt hangulatos zenés vígjátéka, a Tizedik kérő. A Vígszínház nagysikerű darabját remek szereposztásban hozza a színház. Bródy Tamás kitűnő muzsikája festi alá a kedves történetet, amelyet ismert klasszikus művek felhasználásával írt meg…Pénteken ’Tizedik kérő.’ Az előadás keretében Bordy Bella táncol. Szombaton is fellép Bordy Bella új táncokkal.”
Hunyady Sándor
(Forrás: Wikipédia)
Most pedig a konkurens liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) 1941 december 10.-i, szerdai száma közölt rovatából következik a róla szóló rész. „Bordy Bella Pécsett. Bordy Bella, a magyar királyi Operaház prímaballerinája (sic!) a legritkább esetben fogad el vidéki vendégszereplési meghívás, Annál nagyobb öröm a pécsi publikum számára, hogy a kitűnő táncművésznő, akinek képességi európai vonatkozásban is kimagaslóak (sic!), két estén fog vendégszerepelni színházunkban. Bizonyos, hogy az idei színházi szezonnak kiemelkedő eseménye lesz ez, és éppen olyan bizonyos, hogy zsúfolt ház fogja végig tapsolni a kitűnő művésznő produkcióját. Bordy Bella pénteken és szombaton este fogja bemutatni azokat a táncszámokat, amelyekkel legnagyobb sikereit aratta pályáján.”
A lap következő oldalából szintén idézek. „Pénteken és szombaton érdekes vendége lesz a pécsi színháznak. Az esti előadás keretében fellép Bordy Bella, a magyar királyi operaházi (sic!) prímaballerinája (sic!). Mindkét este külön táncszámokkal szerepel a filmről is ismert művésznő. Ugyanekkor kerül színre Hunyady Sándor és Harsányi Zsolt hangulatos, zenés vígjátéka, a ’Tizedik érő.’ A Vígszínház nagysikerű darabját remek szereposztásban hozza a színház.
Harsányi Zsolt
(Forrás: Wikipédia)
Bródy Tamás kitűnő muzsikája festi alá a kedves történetet, amelyet ismert klasszikus művek felhasználásával írt meg…Pénteken ’Tizedik kérő’.’ Az előadás keretében Bordy Bella táncol. Szombaton is fellép Bordy Bella egészen új táncokkal.”
A következő nap „hírverésének” adom most át a szót. Elsőként ismét a „Dunántúl” 1941. december 11.-i számából idézek. „…Pénteken lép fel Bordy Bella a Tizedik Kérő c. Harsányi (Zsolt) – Hunyady (Sándor) zenés vígjátékának bemutatóján. A magyar királyi Operaház prímabellerinája azokat a tánckölteményeket mutatja be Pécsett, amelyekkel eddig legnagyobb sikereit aratta. A ’Tizedik kérő’ főszerepeit Antal Ila, Soltész Mária, Katona Emmi, Kárpáthy Maya, Zách János, Szokoly Gyula, Endrődy Miklós, Sándor István és Rogoz Imre alakítják. Az előadást vitéz Jakabffy Dezső igazgató rendezte. A hangulatos játékhoz Bródy Tamás szerezte a zenét, klasszikus művek felhasználásával. Szombaton este teljesen új táncokat mutat be Bordy Bella, aki hatalmas ruhatárral érkezik, hogy színekben is felejthetetlenné tegye vendégfellépését. A színigazgató kéri a bérlőket, hogy jegyeiket előtte való nap délig biztosítsák… Vasárnap délután és este a Tizedik kérő.”
Bródy Tamás
(Forrás: MTI Fotó)
Erről a „Pécsi Napló” 1941. december 11.-i száma ezt írta. „Bordy Bella vendégszerepel pénteken és szombaton a Pécsi Nemzeti Színházban. Pénteken lép fel Bordy Bella a ’Tizedik kérő’ c. Harsányi (Zsolt) – Hunyady (Sándor) zenés vígjátékának bemutatóján. A magyar királyi Operaház prímaballerinája azokat a tánckölteményeket mutatja be Pécsett, amelyekkel eddigi legnagyobb sikereit aratta. A ’Tizedik kérő’ főszerepeit Antal Ilia, Soltész Mária, Katona Emmi, Kárpáthy Maya, Zách János, Szokoly Gyula, Endrődy Miklós, Sándor István és Rogoz Imre alakítják. Az előadást vitéz Jakabffy Dezső igazgató rendezte. A hangulatos vígjátékhoz Bródy Tamás szerzett zenét, klasszikus művek felhasználásával. Szombaton teljesen új táncokat mutatja be Bordy Bella, aki hatalmas ruhatárral érkezik, hogy színeiben is felejthetetlenné tegye vendégfellépését…Vasárnap délután és este a ’Tizedik kérő.’ A színház igazgatósága kéri a bérlőközönséget, hogy bérletjegyeiket Bordy Bella vendégfelléptére, egy nappal előbb váltsa ki.”
Jakabffy Dezső
(Forrás: Wikipédia)
A lap állandó „Színházi heti műsor” rovata – akár csak a „Dunántúl”-nál – fölsorolja a következő napok bemutatóit. „Csütörtök: Négy asszonyt szeretek. Péntek: Tizedik kérő. Szombat: Tizedik kérő. Szombat délután: Hajnalodik. Vasárnap délután: Tizedik kérő. Vasárnap este: Tizedik kérő. Hétfő: Becskereki menyecske.”
Most pedig vegyük sorra az idézett darabokat. Bókai Bókay János (1892-1961): „Négy asszonyt szeretek” című 3 felvonásos vígjátékát ekkor nálunk először vitéz nemes Jakabffy Dezső (Zsigmond Ferenc, 1895-1965) rendezte, Zách János (1909-1979) volt a játékmester, és 1941. december 3.-án, 4.-én vitték színre Könyves-Tóth Erzsi (1899 vagy 1904-1975) vendégszereplésével, illetőleg december 11.-én és 26.-án. Másodszor már csak egyszer, mégpedig 1942. február 21.-én délután került színre, ekkor már B. Unger István volt a rendezője.
Fekete István
(Forrás: Wikipédia)
Ami pedig Fekete István (1900-1970) „Hajnalodik” című 3 felvonásos színművét illeti, az 1941. október 31.-i első előadáson Páger Antal (1899-1986) volt a vendégszereplő, emellett még 1941. november 2, 4, 13 (délután), majd 1942. január 2. volt a további előadások időpontja.
A „Becskereki menyecske” című 3 felvonásos operett szerzője Erdélyi Mihály (1895-1979), az előadásunkat Fest Vidor vezényelte, és ismét vitéz nemes Jakabffy Dezső rendezte. Az előadások dátumai: 1941. november 28, 29, 30 (délután és este), december 1, 2, 15, 25 (délután). Az 1942. január 27.-i előadáson pedig a szintén népszerű és sikeres hollósi Somogyi Nusi (Anna Irén, 1884 vagy 1890-1963) vendégszerepelt. Az előadások sora 1945 után folytatódott. Az 1946. november 19, 20, 21. dátumú színpadra állítás karmestereként pedig már Bakonyi Ödönt, rendezőként Farkas Józsefet tárta föl a kutatás…
A helyi színházi előadások adatait „A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával (1895-1949)” című, Futaky Hajna (1927-2011) által szerkesztett két kötetes műből vettem, amely az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiadásában, 1992-ben jelent meg.
Hozzászólások