Kócos éj

 

KÓCOS ÉJ

 

   Megszökött a fény

     A tenger fellegekkel

       Kéjesen egybe kél

         Meghaltak a rigók

           Denevérek isszák

             Az ébredő reményt

               A Nap a Holdnak adta

                 Utolsó, fáradt erejét

                 Csillagok zuhannak

               A védtelen semmibe

             A csend is álmos

           Altatja a hulló falevél

          Megáll az idő a légben

        Hallgatja a kócos éjt

        Ám megfésüli majd

        A harmatos reggel

        Ha eljön még valaha

        Elbaszott világunkban

        Utoljára – Egyetlenegyszer

 

Legyen Ön az első hozzászóló!

Szóljon hozzá!

Az Ön e-mail címe nem kerül nyilvánosságra.


*


This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.