Trikolor •

Szépirodalom - vers

Trikolor

Vérző szívem a lángló vörös,
hótisztán lobogó hitem fehére,
selyemfű reménye hullámzik alatta,
himnusz zenéje fénylik ajkamon,
ez az én lobogóm.

Keblemben rejtem, őrizem naponta,
nem tépi szél a házam homlokán,
sem szájmaszk, sem hivalkodó kokárda
nem sínyli a köznapok porát.
Titok az én lobogóm.

Az én zászlóm jeles napokon
habosan buggyan ki kebelemből,
ünnep szívemnek tiszta áradása,
fényesebb tőle rég várt hajnalom.
Imádság lengeti szép trikolorom.


Hozzászólások



Archívum

Partnereink